Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)
s» «3 Védekezés az árfolyamkülönbözeti veszteségek ellen. Úgy az állami értékek, valamint a most emlitett társasági részvények beszerzésénél azonban eleve is azon elhatározás vezérletté az igazgatóságot, hogy a kizárva nem levő árfolyam-különbözet ellen kellően védekezzék a beszerzési áraknak évről évre a tiszta nyereségből történendő leirása által, mely leirások mérvére nézve a társulati részvényeknél azon czél tűzetett ki, hogy azok fokozatos reductiók utján névleges értékökre szállíttassanak, az állami papíroknál pedig a leírás határvonalául azon érték vétessék, a moly értéken ezen, avagy hasonminőségű papírok az 1873. évi válság után állottak. Az értékpapírok vásárlását egyébként az igazgatóság többé-kevésbé kényszer intézkedésnek tekinté s számítva azon eshetőségre, hogy a mint a körülmények ily beszerzésre utaltak, éppen úgy e készlet eladását tehetik szükségessé, és bár ily eladásoknál beállható veszteségek ellen a fenjelzett érték leszállítások biztosítékot szereztek, azért mégis szükségesnek látta az igazgatóság, a rögtöni eladás mellőzhetésére czélzó intézkedéseket megtenni annyival inkább, mert feltehetni vélé, hogy az értékpapir-piaczon beálló bármi értékhanyatlás csak időleges természetű lóvén, ily eseteknél az egyébként jól jövedelmező papíroknak rögtönös eladása pótolhatlan károkat eredményezne ; ezért tehát ily eladások kényszere ellen biztosítékokat keresett még abban, liggy: a rendelkezés alatt levő pénzek egy részét pénztári utalványokba, egy másik részét pedig folyó számlákra helyezvén el - ily módon nagyobb összeget mindég készletben tartott. ■<n5 — 152
