Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)
Gazdasági egylet befolyása a kölcsönök elhelyezésénél. hitelezéseknek, melyek az annuitásos kölcsönök rendszere szerint törlesztetnek. Nem szabad itt említés nélkül hagynom, hogy az ingatlanokra, különösen pedig földbirtokra adott kölcsönök elhelyezése közül az Esztergom vidéki gazdasági egylet egyik legjelentékenyebb tényezőként szerepelt azon összeköttetésnél fogva, melyben intézetünkhöz állott az által, hogy: alelnöke Maiina János, társulatunk titkára volt; az egyletnek választmányában pedig a takarékpénztár legbefolyásosabb tagjai foglaltak helyet. Az ország gazdasági viszonyainak nagyobb fokú fejlesztésére irányult törekvésekekkor kezdődtek; midőn tehát az említett gazdasági egylet tagjai, az egyleti feladatokat a takarékpénztár czéljaival összefüzék, egyik érdeket nem a másik fölé helyezni, hanem a közös érdeket előmozdítani óhajtották. Még 1869. év elején megkereső az Esztergom vidéki gazdasági egylet bankbizottmánya a takarékpénztárt, vájjon nem lenne-e hajlandó a vidék kisebb birtokosai részére, mérsékelt kamat mellett, hosszabb idő alatt tör- leszthető kölcsönöket engedélyezni; mely megkeresésre az 1869. junius 8-án tartott választmányi ülésben ily kölcsönöknek évi 7% kamatra és 20—30 év alatti részlettörlesztések utján visszafizetés melletti engedélyezése elhatároztatott. Ezen a társulat, valamint a gazdasági egylet által a legelterjedtebb módon közhirré tett elhatározás hozta létre ama számos kölcsönügyletet, mely intézetünk működési körét a szomszédos Hont, Bars, Komárom, Pest megyékre, sőt távolabb vidékekre is kiterjeszté. &>■ 112
