Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)
udvari rendelettel megszüntettetett, s a takarékpénztárnak részvénytársulat minőségében fenállhatása érintetlenül hagyatott, ellenben kimondatik, hogy: jövedelmének egyrészét jótékonyczélokra, — feloszlás esetében pedig vagyonának 73 részét köteles ngyanily czélokra forditani. E leirat egyszerűen tudomásul vétetvén, a szabályzatok módosítása iránt intézkedés nem történt, s csak a helytartótanács egy ujabbi szorgalmazására lön az 1866. deczember 13-án kelt választmányi határozattal az alapszabályi módosítások czéljából már régebben alakított, s ez irányban már működött küldöttség e ténykedéssel újabban megbízva; mely küldöttség munkálata az 1867. évi január 17-én volt választmányi ülésben tárgy altatván, ugyanezen évi közgyűlés által a helytartótanácshoz felterjesztetett. A módosítások egyik lényegesebb pontja, hogy az alaptőke, mely 1865. év végéig 15750 írtból állott, a tartaléktőkéből 50.000 írtra kiegészíttessék, minélfogva az 1867-iki rendes közgyűlésen tárgyalt 1866. évi mérlegben az alaptőke 50.000 írttal állíttatott be. Sajátságos ezen intézkedésnél, hogy az alapszabályok ide vonatkozó határozmánya kapcsán, a forgalomban levő 300 darab 50 pengő frtos részvényeknek, a felemelt alaptőkéhez mért számú és összegű uj czimletekkel kicserélése iránt gondoskodás nem történt. A felsőbbi utasítások szerint átdolgozott szabályok a helytartótanács megszűntével, a földművelés-, ipar- és kereskedelmi in. k. minisztérium által átvétetvén, már 1867. évi november 7-én némi módosítások végett ismét leérkeztek. Alaptőkének 50.000 frtra emelése. ■C1J — 97 — _I í r T T T T
