Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)
«3 vonták, minélfogva e ozimen társulatunktól 549 frt 45 krnyi birság követettotctt. Nem kevesebb kiméletlensóggel járt el a pénzügyi hatóság akkor, midőn az 1861. évben a nemzet részéről kifejtett passiv ellentállás alatt a törvénytelen adóknak és ezekkel rokon illetékeknek fizetése megtagadtatott, sőt ily fizetésektől egyesek az alkotmányos hatóságok által eltiltattak; a takarékpénztár tehát az 1861. évben kifizetett osztalék összegét illetékszabás végett be nem jelentette, — e mulasztás miatt társulatunkat 42 frt büntetéssel sújtotta. Mindkét ezen birság azonban a felsőbb hatósághoz terjesztett felfolyamodások következtében leiratod, valamint, hogy orvoslásra talált az akkor volt alantas pénzügyi közegek azon sajátszerü felfogása, mely a betéteket, tehát oly vagyont is egyenértéki adótárgyává kivánt minősiteni, mely mások tulajdonát képezvén a társulat kezelésére bizatott. Az évtized utolsó választmányi ülései egyikében valószinüleg a tapasztalt nagyobb mérvű kamathátralékok alkalmából interpellátió tárgyát képezék egy, a vagyon és hitel tekintetében első helyen álló esztergomi földműves családnak a társulat irányábani adóssági kötelezettségei. A köztiszteletnek örvendő s szorgalom, valamint szakértelemmel vezetett gazdaságáról ismert Meszes család terjedt és értékes földbirtok felett rendelkezvén, korlátlan hitelnek örvendett; éppen nem lehet tehát feltűnő, hogy a megbizhatóság minden kellékeit magában Egyenértéki adó jogtalan kivetése. Meszes-féle csőd ügy. a* 89
