Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)

5*­A régi intézeti ház eladása. Ez nemcsak a társulat követeléseinél keletkezett nagymérvű hátralékok, de annak is okozójává vált, hogy a betétek a tömegesebb visszafizetések által fokról fokra alább szállottak. A betéteknek megfelelő kamatemelés által intéze­tünkhöz terelése, merész vállalatnak tűnhetett fel az igazgatóság előtt azért is, mert ily kamatemelés sikerét a helyi viszonyok ismerete után alaposan kétes érté­kűnek lehetett tartani, tekintve, hogy a betétek vissza­vonását nem a jövedelmezőbb befektetések szándéka, hanem a közszükség idézte elő. Ha tehát ily kamatemelés az uj betétek számát némileg emelte volna is, e növedők előnyei az álta­lános betétkamatemeléssel járó teher nagyobbodásával szemben, előnyt kilátásba nem helyezhettek. Mindamellett e téren is bizonyos kedvezményeket óhajtott társulatunk a betevőknek biztosítani az által, hogy a betéti könyvek kiállításáért szedett dijakat mérsékló, ezen fölül kimondá, hogy a betétek kama­tozása, mely az eddigi gyakorlat szerint a betétet követő hó 1-ső napjától vette kezdetét, — a betét utáni 15-ik napon kezdődik. Az 1863. évre esik azon intézkedés, mely az intézet által 1851-ben a társulat üzleti helyiségéül vett Lőrincz- utczai háznak eladását rendelé, mely határozat fogana­tosítása gyanánt Maiina János titkár kijelenté, hogy a jelzett ház, mely az arra tett beruházásokkal az 1852. évi mérlegben 8159 frt 7 krnyi értékkel szerepelt, nyil­vános árverés utján Horák Egyednek 7205 írtért eladatott. 2ra­86

Next

/
Oldalképek
Tartalom