Reusz József: Az esztergomi takarékpénztár ötven éves története 1844/5 évtől 1895 évig (1895)

&­Tiszti létszám szaporítása. az országban mindenütt talált ellenszenv viszonzásául maradandó emléket kivánt magának alkotni. Ugyanis az igazgatói jelentés szerint a pénzügyi közegek oly tetemes adót rótak nemcsak az esztergomi, de az ország egyéb helyein levő takarékpénztárakra, hogy ez adóztatás az intézetek eredményes működésé­nek lehetőségét kizárta. Ezen eljárás ellen tehát nemcsak társulatunk, de egyéb társintézetek is a kellő lépéseket megtették, s valószinűleg nem a folyamodók érveinek méltánylása, hanem azon körülmény okozhatta a jogosulatlan adó követelése alóli visszalépést, mert az alkotmány vissza­állítása küszöbén — a megszűnt cs. k. hatóságok gyaníthatták, hogy intézkedéseik a helyükbe lépő poli­tikai hatóságoknál végrehajtókra nem fognak találni. Ugyancsak az 1860. és 1861. évek emelkedett for­galma, az üzletek sokfelé ágazása a tiszti létszám sza­porítását szükségessé tették, minélfogva egy segédtiszti állás rendszeresittetett, s ezen 300 frt évi javadal­mazással ellátott állásra Sántha János ellenében ifjú Rakass Ferencz, ki az intézetnél hosszabb idő óta mint díjtalan gyakornok volt alkalmazva megválasztatott. A következő évek, különösen az 1862. év, a beté­teknél oly fokú emelkedést hozott, a milyet eddig a könyvelés fel nem jegyezhetett. Az 1862. évi betétek az előző évit 126,602 írttal meghaladták. Igaz, hogy e rohamos emelkedést a következő években apadás követte, valamint, hogy a jövedelmező pénzel helyezések összege is alább szállott, de a befejezett a* £ 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom