Fekete Lajos: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása (1943)
28 A helynév az -i birtoknévképző nélkül is lehet családnév, s eszerint a Kéménd, Litas, Duva, Herestyén, Bin stb. családneveknek ez az értelmük van : Kéméndi, Litasi, Duvai, Herestyéni, Béni (Bényi). A Herszek néven Herceg értendő (v.ö. »Hercegovina«, törökül: Herszek), a Bálik néven a Balog név, a Cse néven a ma Cseh-nek írott név értendő. Egyes kétesnek látszó esetekben, család- és keresztneveknél vegyesen, a név előfordulásának vélhető gyakorisága alapján foglaltam állást. Pl. a Petkó név a szijáka-írásban ugyanúgy írható, ahogy a Benkó. Azt a betűcsoportot, amellyel ez a két név leírható, tekintettel a tót nyelvterület közelségére, mindig Petkó-nak írtam át. A keresztneveknél megtartottam az átírásban az István, Stefan, Isztefan alakot (az utóbbi a Sztefan-nák törökös alakja, a török nyelv a szókezdő két magánhangzó ejtését úgy könnyíti meg, hogy előttük egy * hangot ejt), megtartottam a Bódizs-1, a Bódizsár-1, a Bar- labás-1, a Menyhár-1, aLaos-t (Lajos helyett). Ellenben nem ragaszkodtam az eredeti írás fonetikus visszaadásához, hanem mai köznyelvi hang- alakot írtam olyan esetekben, amelyekben a törők összeírás megkülönböztető árnyalat vagy értéktartalom nélkül csak az akkori (ma már elavult) magyar hangzást fejezte ki. Ennek megfelelően Mihály-t írtam, noha a tőrökben mindig Mihál áll, Gergely-1 írtam, noha a törökben Gergel volt olvasható, Albert-et írtam, noha a törőkben mindig Alberd-et találtam, Ferenc-et Ferencs helyett, Vinci-1 Vincse helyett, stb. Ugyanúgy jártam el a keresztnevekből lett családneveknél is. A Garam nevét török alakja (Gara) helyett mindig magyar alakjában, Garam-nak írtam. A többi folyónév (Duna, Zsitva, Ipoly) nagyjában a törökben is úgy hangzott, mint a magyarban. A török nyelv magyarországi eredetű jövevényszavait: szóga, szluga, bíró, pap, rnestör, polgár, érsek stb. úgy közöltem, ahogy írva találtam, és hogy a magyar jövevényszó használatára felhívjam a figyelmet, azt mindig idézőjelbe tettem. A munkához egy térképet és io lapnyi hasonmást közöltem az összeírásból, 8 lapot az összeírás elejéről, 2 lapot a végéről. A hasonmások közzétételének az volt a célja, hogy azok egyrészt a munka ellenőrzésére nyújtsanak lehetőséget, másrészt ilyen összeírások olvasásának gyakorlásához alkalmul szolgáljanak. A porosz állami könyvtár keleti osztályának (Preussische Staatsbibliothek, Orientalische Abteilung, Berlin) ez alkalommal is őszinte kőszönetemet nyilvánítom azért a szívességért, amellyel az összeírás közzétételét engedélyezte, és így e munka létrejöttét lehetővé tette.
