Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

A vesztes háború, a forradalom és a Tanácsköztársaság után újabb tragikus fordulat rázta meg a magyarságot: Trianon!

A trianoni béke az esztergomi sajtóban

Az első világháborút követő nemzetközi rendezés részeként a győztes hatalmak és a háborúban vesztes Magyaroszág képviselői a versailles-i Kis Trianon palotában 1920. június 4-én aláírták a békeszerződést.

A szerződés magyar aláírói Benárd Ágost küldöttségvezető (balra, cilinderrel a kezében) és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ, államtitkár (jobbra, fedetlen fővel)

Ezzel Magyarorszag területe 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométerre, lakóinak száma 18 millióról 7,6 millióra csökkent. Több millió magyar került az ország határán kívül és lett Csehszlovákia, Románia, Szovjetunió és a későbbi Jugoszlávia állampolgára.

Gróf Apponyi Albert tiltakozása jeléül nem volt hajlandó aláírni a szerződést, ezért a magyar kormány megbízásából Benárd Ágost és a dorogi születésű Drasche-Lázár Alfréd látta el kézjegyével. Esztergomot és egész Esz52