Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

gyár egyházirodalmi iskolájának története. Budapest, 1874. ; Az öngyilkosság, fejtegetve vallási, bölcsé­szeti, jogi, történeti, lélektani, erkölcsi és társadalmi szempontból. Budapest, 1877. ; A párbaj. Budapest, 1882. ; A kereszt diadala a félhold felett 1683-ban, Esztergom felszabadulásának kétszázados évforduló­ja alkalmából. Esztergom, 1883. Álnevei és jegye: Sajó, Hernádi, Gemini, Veritas, Sd. (a hazai egyházi katolikus napilapokban és folyó­iratokban 1866-1882) Simándi Béla (Nagyszombat, 1899 - Budapest, 1969) - költő, író, újságíró. A lévai tanítóképzőben tanítói oklevelet szerzett. Az első világháborúban katona volt. Első publikációi háborús élményeiről szóltak. A 20-as években különböző lapoknak dolgozott, kisre­gényei és verseskötetei is jelentek meg. Mint fiatal írót baráti kapcsolatok fűzték Móricz Zsigmondhoz, Tersánszky J. Jenőhöz, Szomory Dezsőhöz, Krúdy Gyu­lához, Tóth Árpádhoz, Szabó Dezsőhöz, Színi Gyulá­hoz, Szabó Pálhoz és Veres Péterhez. A Nagyszombati Híradó és Tanyai írások, később vármegyei népműve­lési titkárként az Esztergom Vármegye című lap kiadó­ja és szerkesztője volt 1941-1943-ig. 1932-37-ben a hódmezővásárhelyi tanyavilág aranyadhalmi tanyai iskolájában tanított. Tapasztalatai késztették a haladó írók és tanyasi parasztok hódmezővásárhelyi író-ol­vasó találkozójának megszervezésére (1935). Ebben az időben ismerkedett meg a földmunkásmozgalom vezetőivel, így Dobi Istvánnal is, és került kapcsolat­ba az FKgP-vel. 1945 után a Kis Újság vidéki kiadá­sának főszerkesztője, 1948-49-ben a Szegedi Napló 213

Next

/
Oldalképek
Tartalom