Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)
ESZTERGOM ÉS VIDÉKE MtJSORFÜZET — KULTURÁLIS TÁJÉKOZTATÓ 1988 Február Esztergom kiemelkedő történelmi jelentőségét, rámáját nagyon yok magjai■ — köztük számos esztergom: — tudatában szinte kizárólag a Bazilika jeleníti meg. Ezért tartom nagyon fontos teendőnknek az első királyi székhely teljesebb múltjának méltó megörökítését. A Várhegyen — a folyamatban tévő rekonstrukció keretében — kellene kialakítani egy olyan emlékhelyet („pantheöMl, amely szobrokban, emléktáblákban tenné barmikor „olvashatóvá' — nemcsak a turistáknak. de az itt élőknek is — Esztergomhoz fűződő történelmünket, az államalapítás hatalmas művét, árpádházi királyiunk orszaglasái (Géza fejedelemtől IV, Béláig), a reneszánsz nagy érsekeinek érdemeit Természetesei: hasonlóképpen fontos volna, hogy minderről folyamatosan is olvashassanak a felnövekvő nemzedékek. Hogy mindig hozzáférhessenek ahhoz, ami — különbségeik ebenere — összeköti őket: a nemzet- és városalkotó hagyományok értékrendjéhez- Azaz — addig is, amíg a tudományos alaposságú Esztergom-monográfia elkészüli!«'. — sürgetnünk kell egy népszerűsítő várostörténet! munka megjelentetését, illetve idő- ről-idóre újabb kiadását. Esztergom történelmi fénykorának építészete nagyrészt elpusztult: ami megmaradt, annai inkább védelmei érdemel. Mégpedig nemcsak u régészeti feltárások, nem ás csupán az épületekben, a város és utcaszerkezeiben látható emlekek, hanem azok is, amelyek „csak" hallhatok, olvashatók A jelenlegi város a múlt szazad végén több kisebb településből alakult ki. Fontos lenne az egyes városrészeket eredeti nevükkel jelölni, és ezeket — ahogy újabban a fővárosban is — az utcaoévtáblákon feltüntetni (üzent Tamás, Víziváros, Hévíz, Kovácsi, Csuthnonostor,Szent- győrgyme/ő. Bánom stb). Vgyamgy időszerű lenne, ha Kertvárosban — amelynek jellegtelen neve pusztán az uniformizálás torz divatjára emlékeztet — ismét táblákra kerülnének a történelmileg igazolt, a lakosság állal szívesen használt ..Kenyérmező" és «Tábor“ helységnevek. Ami az utcaneveket illeti: — a lalán legizmosabb döntés inár meg- születeti. Sokunk «gémére egy ideje mar ismét IV. Béla király nevet viseli az m utca, amelynek valamelyik lelkén sírhelyét is feltételezhetjük. Más utcanevek visszaállítását is többen kívánták, tőkém árokét. amelyeket 1948—50 iáján ..töröttek cl". Sokan javasolták a Lőrinc utca. a Sl- mnr János utca, a Sissay köz, a Csarnok utca és a Rutínay Sándor tér elnevezések visszaadását. Erről az elvi döntéseket meghozni — ma már ... a legtöbb esetben nem nehéz. Így például Rudnay Sándor érsek jelen tősége Esztergom mai építészeti arculatának létrejöttében elvitathatatlan Néha azonban hosszabb mérlegelésre van szükség. Így a I ürine utca ecetében is. Ha a valamikor itt lévő —Szent Lörineről elnevezett — templomra, illetve városkapura gon •• dőlünk: a regi utcanév tartalma nagyon is érdemes a „jelenlétre Am nem kevésbé az a mártírok emléke, akiket a 11. világháború idején erre indítottak el a pusztulásba Az említetteken kívül még sok jeles személyiség vár arra, hogy utca. szobor, emlékmű örökítse meg: Szent Adalbert. Imre király. 111. Béta. Bakóé* Tamás. Somogyi Károly... Névsorukat — mint javadat«)! — a Balassa Társaság már évekkel ezelöit ő*»*eál!ítotía a Városi Tanács számára. A máit .,megjelenítése ben"' fontos szerepe van az intézmények névadásának is. Nagy eredménynek tekintjük. hogy máig nevűden Tanitókép- zé Főiskolánk ezev szeptemberétől büszkén viselheti majd a kiemelkedő ,umar,ista. Vitéz János nevét Ugyanígy örömünkre szolgálna, ha a kórház újra (gazt — kötődést kifejező — névhez jut«», mert a mai nem több egy hosszú hivatalos megjelölésnél. Szerintünk akár eredeti nevét — az alapítójáét — is visszakaphatná (Kolos Kórházi, vagy pedig új névadójául Németh Lászlót kellene választani, aki orvosként is dolgozott, s a harmincas években több nyarat apósa birtokán, a Horog—Esztergom között fekvő Sótorkópusztán töltött. A megszokó« • elnevezés olyan, mint kedves ruhadarabunk vagy a „belakott" otthon: egyiktől sem válunk meg szívesen. Nemcsak a családi név kőt össze több generációi, hanem a családi otthon is. sőt ahol ál!-, az utca is, feltéve, hogy annak sem változik a neie Á közintézmények — iskolák, könyvtár, múzeum, kórház — maradandó elnevezései ugyanitt a benső városképet építik. Másszával. «»1 «árosunknak, mint egy népesebb család történelmi „együttlótének" tudata ez, amely ott hói)-őrzéssé, hétköznapi élménnyé csak úgy elevenedik, ha ..uion-útfe- len” minél több érzéki jeladás segíti A történetem ..közeliét«’* kei! ahhoz. hogy igazi , .közélete'’ ís legyen Olyan jelene, amely a váltó?, tatások és .» folyamatosság egyensúlyára törekszik Ez az egyik legalapvetőbb emberi szükséglet, amelynek. kielégítése nélkül valóságos közösség — városé, nemzeté —• nem létezhet. A másik ugyanilyen fontos: az igazi részvétel, az érdemi beleszólás és cselekvés lehetősége. Or. Euer Ödön és Nagytalusl Tiber
