Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

tekintsünk át a magyar nyomdászat hazai és esztergomi történetére, hiszen a kiadói szerepet is felvállaló nyomdák meghatározóak voltak a város közéleti, irodalmi és tudományos életében.

Magyar sajtó a 16. századtól

A magyar nyomdászat kezdete Hess András nevéhez fűződik, aki 1473-ban Budán állított fel Magyarországon nyomdát. A 150 éves török megszállás alatt az ország lényegében kikapcsolódott az európai vérkeringésből, és így a nyomdászat sem fejlődött. A török uralom hatással volt a magyarországi időszakos sajtó megjelenésére is. A 15. században Európa más országaival ellentétben, hazánkban még nem jelent meg időszakos újság. A legkorábban Magyarországon kinyomtatott újságlevél Monyorókeréken, egy laibachi vándornyomdász, Manlius János (Hans Man- nel) nyomdájából került ki 1587-ben. Az újságlevélben a szigetvári pasa augusztus 9-i portyázásait és sárkányszigeti vereségét írja le Erhard Pöckhl, Zrínyi György titkára. Manlius nyomdája 1582-től 1604-ig működött Nyugat-Magyarországon.

Az első 16. századbeli nyomdák az ország töröktől meg nem szállott részein kezdtek működni. Ebben az időben Brassóban Honterus János alapította 1535-ben az első hazai nyomdát, de magyar nyelvű könyvek nem készültek. Sárváron Nádasdy Tamás protestáns főúr állíttatott nyomdát 1537-ben, és ott Sylvester János buzdítására nyomtatták ki az első magyar nyelvű könyvet, az Újszövetség magyar nyelvű fordítását. Mivel az esztergomi érsekség Nagyszombatba költö8