Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)
A nyomdászat rövid története hazánkban és Esztergomban Az esztergomi kiadású sajtó története igen gazdag múltra tekint vissza. A város államalapításunk idején egyszerre volt királyi székhely és érseki székhely. Az évszázadok során királyi székhelyi szerepe megszűnt, azonban a város megmaradt a katolikus egyház prímás-érseki székhelyeként, amely meghatározó volt a város társadalmi életére, fejlődésére. Esztergom Mátyás király idején állt a legközelebb ahhoz, hogy saját nyomdája legyen, és ha ez nem is valósult meg, Vitéz János esztergomi érsek könyvtárában a korabeli könyvművészet remekei megtalálhatók voltak. Azonban a nyomtatott betű elterjedését a százötven éves török uralom lehetetlenné tette. A török megszállás elől az esztergomi érsekség és a káptalan Nagyszombatba költözött és 277 éven át nem lakott prímás Esztergomban. A városban szinte megszűnt a szellemi élet, hiszen sem főiskolája, sem nyomdája nem volt, az emberek számára csupán az ínséges mindennapi létfenntartásra volt lehetőség. Rudnay Sándor érsek 1820-ban visszahelyezte székhelyét Esztergomba, és ezzel megkezdődött Esztergom szellemi újjászületésének korszaka. Esztergom város vármegyei székhelye és a katolikus egyház székhelye, ez szinte motiválta a helyi társadalomban a széleskörű szellemi életet. Mielőtt a helyi sajtó első megjelenéséről szólnék, 7
