Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

ilyen szavazat kerülhetett az urnákba, a nagyságrendet 60-120 ezerre becsülik. A csalásokat sok helyen észlelték, de csak leállítani tudták bizonyos körzetekben. Esztergomban a „kék cédulás" csalás ellenére a Schlachta Margit vezette Keresztény Női Tábor két képviselője, dr. Gróh József ügyvéd és Kisházi Mihály tanítóképző főiskolai tanár került a parlamentbe. A kormányalakító többséget a Magyar Kommunista Párt szerezte meg, több mint egymillió szavazattal.

Szeptember 24-én vezércikk jelent meg a választásról a Szabad Esztergom ban.

Dr. Bády István polgármester A Bazilika árnyékában című önéletrajzában ír arról, hogy 1947-ben népszavazás volt Esztergom-Kertváros hovatartozásáról. A dorogiak kérésére 1947 őszén, illetve 1948 májusában az esztergom-kertvárosi családok szavaztak arról, hogy a városrész Esztergomhoz, vagy Doroghoz tartozzon. Az első területi szavazáson 247 családból 209 Esztergomhoz ragaszkodott, a második területi szavazáson pedig 172 családból 105 család döntött Esztergom mellett. Ugyancsak Bády István visszaemlékezéséből ismerhetjük meg a helyi sajtó politikai irányításának kialakulását. A Szabad Esztergom - különösen - 1948-tól már már inkább az utca hangját vette fel, amely 1949-től még tovább fokozódott. Az újság nem hivatalos, de hangos szerkesztője Steiner László lett. Steiner az esztergomi Rákosi-éra félelmetes előfutára volt, a napi várospolitika „tudója" és a Mindszenty-ellenes hangulat irányítója, a tüntetések szervezője, a helyi kommunista párt aktív tagja. Mindszenty letartóztatása és a Szabad Esztergom megszűnése után elköltözött a városból.

78