Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)
ben társai voltak dr. Etter Jenő volt polgármester, dr. Eggenhoffer Béla kórházigazgató és dr. Rajner János kórházigazgató-helyettes. így nem került sor Esztergom kiürítésére. A háború miatt 1944. október 15-től már az Esztergom és Vidéke és a Magyar Sión hetilap sem jelent meg. A nyilas hatalomátvétel után Schuszter Antal lett a nyilas városvezető. Esztergom 1944 végétől lett hadiszíntér, majd a visszavonuló német csapatok 1944. december 26-án felrobbantották az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd három középső ívét. 1945. március 21-én foglalták el a várost az orosz csapatok. A harcok idején az emberek az 1945. február 1-jén megjelenő szélsőjobboldali Háborús Esztergomi Hírekből tájékozódhattak, felelős kiadója az esztergomi Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom volt. Miklós Tamás történész a második világháború hadtörténeti portálján közzétett tanulmányában az esztergomi Prímási Levéltárban talált iratok részeként fellelt újságok alapján ezt állapította meg a Háborús Esztergomi Hírek szerkesztőségéről: „A lap szerkesztőbizottsága és a kiadó egészen az 1945. március 4-i rendkívüli kiadásig nem volt feltüntetve. Ebben a számban az utolsó oldal alján az olvasható, hogy a »Felelős kiadó: az esztergomi Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom«. A legutolsó megjelent lap alján már így tüntetik fel: »Szerkeszti és a kiadásért felel: A Nyilaskeresztes Párt Hungarista Mozgalom Esztergomi Sajtó-, Propaganda Osztálya«. Bár az impresszum általánosan fogalmaz, tudjuk, hogy a párt helyi propagandafelelőse Mógor Jenő volt, tehát 70
