Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

elején és elöntötte az Alsó-Tabánnak nevezett Duna- menti városrészt is. A megáradt folyó még az Esztergom és Vidéke szerkesztőségét sem kímélte, amint erről 1883. január 7-i számukban Úszunk címmel be is számoltak:

„A folyton növekedő vizáradat végre oly magasra hágott, hogy a Kis Duna partján épült Pfalz-ház köröskörül méternyi magas vizbe került. Lapunk szerkesztője kénytelen volt csütörtökön csónakkal ármentes területre menekülni s így szerkesztőségünk árvizkárosodása folytán nem állhattunk hivatalos helyiségünkben közönségünk szolgálatára. Intézkedtünk azonban, hogy a levélbeli megkeresések árvízkárosult voltunk daczára is azonnal elintézés alá essenek."

Esztergom társadalmi élete - egyesületek szerepe a sajtóéletben

A sokféle helyi sajtótermék a város, és tulajdonképpen a vármegye akkori társadalmának gazdag irodalmi és közéleti igényét is mutatja. A közéleti sajtót nemcsak támogatták a város és a vármegye vezetői, hanem aktívan közre is működtek a lapok szerkesztésében. Az esztergomi prímácia méltóságai is részt vettek a város közéleti, társadalmi életében, sőt volt, hogy vezető szerepet is vállaltak. Majer István címzetes püspök alapította 1868-ban az Esztergomi Irodalmi Egyletet, amely két éves fennállása alatt a korkérdéseket fejtegető füzetekből 24 darabot jelentetett meg. Egyházi jellegűek voltak a Magyar Egyházirodalmi Iskola

30