Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

tóinak a nevelés-, esztétika-, oklevéltan és tanmódszer tanára volt; közben a pénz-, ásvány- és régiséggyűjteményeknek elrendezésével foglalkozott. 1831. február 17-én az MTA levelező tagjának választotta, melyről azonban hat év múlva (1837) lemondott. 1832-ben Pannonhalmán levéltárnokká, majd 1838- ban könyvtárnokká nevezték ki. 1823-ban vették fel a római arkádiai társaságba, akik közt az Ilissia Amintas nevet viselte.

Elismerést aratott a pannonhalmi főmonostor tövében elterülő kert átalakításával, ahol az eperfák termesztésére fordított különös gondot, amiért a helytartótanács meg is jutalmazta. Munkáiból: Öröm dal. Győr, 1818. ; A palóczokról. 1819. ; Válogatott darabok. Néhány jeles honi munkákból a magyar olvasást kedvelő ifjúság számára szedettek ki. 1821. ; Ázael halála, avagy Dina elragadtatása. Pest, 1826. ; Kisded köszöntő zsebkönyv az ifjúság számára... Esztergom, 1827. ; Nepomuk Szent Jánoshoz való áj- tatosság, Esztergom, 1829. ; Örömének. Esztergom, 1829. ; Örömvers. Esztergom, 1829.

Kéziratban fennmaradt művei a pannonhalmi könyvtárban találhatók.

1823-1833-ban az Uránia nemzeti almanach szerkesztője volt.

Székely János (Budapest, 1964. jún. 7.) - teológus, esztergom-budapesti segédpüspök. Felsőfokú tanulmányait az esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán, illetve Betlehemben folytatta. 1991. március 2-án szentelték pappá. 1991-1993 között káplán volt Ér219