Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

pítója és 1925-1938 között szerkesztője a Társulat által kiadott Esztergom Évlapjai periodikának, alapítószerkesztője az Esztergomi Hírlapnak (1892-1894), valamint az Esztergomi Szent István Naptárnak.

Síposs Antal Félix (Szeged, 1870. márc. 6. - Udvard, 1941. szept. 21.) - plébános. 1885-ben belépett a szalvatoriánus ferences rendbe, 1892. július 13-án Vácott pappá szentelték. Kántortanító oklevelet, a budapesti Paedagogiumban magyar-történelem szakos polgári iskolai tanári oklevelet szerzett. Rozsnyón az elemi fiúiskola tanítója volt. 1898-ban átlépett az esztergomi főegyházmegyébe. Budapesten hitoktatóként, 1899-től Léván káplánként szolgált, az állami tanítóképző hittanára, a kántorképzés vezetője és a zárdatemplom igazgatója volt. 10 ezer koronát gyűjtött a Katolikus Legényegylet házalapja javára. 1904-től Esztergom-Vízivárosban az apáca iskola és az érseki tanítóképző hittanáraként dolgozott. 1915-től Udvardon volt plébános, házhoz juttatta az Olvasókört. 1917-ben megválasztották az udvardi Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet alapító elnökévé. A Gyümölcsészeti Egyesület és a Paprikatermelők Szövetkezetének alapítója volt. 1919-ig Komárom vármegye törvényhatósági bizottságának tagjaként átépíttette a kálváriát, pótolta a háborús célokra elkobzott 3 harangot. 1930 körül a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület helyi körzetének és az Olvasókörnek volt az elnöke. Szinnyei előtt ismeretlen írásai a Rozsnyói római katolikus elemi fiúiskola értesítőjében (1898), a /Vépneve/ó'ben (1898, 1905), az Alkotmányban (1902), az Egyházi Közlönyben (1905), az eszter215