Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

bános), Haan Rezső és Gyürky Antal. Az újság szer­kesztését később Haan Rezső vette át, aki Esztergom vármegye tiszteletbeli főjegyzője és a központi vá­lasztmányjegyzője volt. írásai több fővárosi lapban is megjelentek, így a Divatcsarnokban, a Képes Családi Lapokban, a Pesti Hölgydivatlapban, a Vasárnapi Új­ságban és a Fővárosi Lapokban. Esztergomban 1863- ban jelent meg önálló műve A legszebb idők emléke címmel. Az újságnak már a 11. szám megjelenésekor 228 előfizetője volt, köztük 58 egyházi személy. Ez az előfizetői arány is mutatja, hogy Scitovszky János hercegprímás idejében mennyire jelen volt az egyház a város társadalmi életében. Haan Rezső 1865 év vé­géig szerkesztette az Esztergomi Újságot, majd meg­vált a laptól. Helyébe a kiadó Sántha Ignácz lépett, de csak egy hónapig szerkesztette a lapot, mert az Esz­tergomi Újság 1866. január 21-én megszűnt. A város első helyi újságja közéleti jellegű vegyes tartalmú lap volt. Alcímeként 1863. július 5-től Felduna-Garam és Ipolyvidéki Közlöny megnevezés szerepelt. Fennállá­sa alatt több esztergomi intézet, és a Barsi Gazda­sági Egylet hivatalos lapja is volt. Tartalmát tekintve a Városunk mozgalma rovatban helyi hírek voltak, a Fővárosi Tárca rovatban pedig országos jellegű hírek szerepeltek. Volt levelezési és szépirodalmi rovata is, de közreadta a piaci árjegyzékeket és a folyóiratok tartalomjegyzékét is, mint például a Knauz Nándor szerkesztette Magyar Hon című folyóiratét. Néhány érdekes hír: 1865 decemberében a Felső-Túr újjáépí­tett templomának felszenteléséről írt, valamint arról, hogy 1865. december 12-én az országgyűlésre utazó uralkodó vonata megállt Nána községben, ahol a vas­20

Next

/
Oldalképek
Tartalom