Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

Szent István királyunk városában tulajdonképpen 1863-ban kezdődött a helyi sajtóélet. Ekkor mindjárt két helyi kiadású újság is született: az Esztergami Újság mint közéleti hetilap, és Knauz Nándor szerkesztésében a Magyar Sión című egyháztörténeti folyóirat, amelyről az egyházi lapokról szóló fejezetben lesz szó bővebben.

Esztergami Újság

Az első közéleti lap 1863. január 6(?)-án jelent meg Esztergami Újság (október 4-től Esztergomi Újság) címmel (Feiduna-vidéki Közlöny), vegyes tartalmú hetilap megnevezéssel a fejlécében. Szerkesztősége Esztergomban először a Fogarassy-féle házban, majd a Buda utcában a Taxner-féle házban, az ideiglenes pesti szerkesztőség pedig a Zöldfa utca 21-ben volt. Alapító szerkesztője Pongrácz Lajos, az újság megjelenését pedig Forgách Ágoston főispáni helytartó is elősegítette. Pongrácz Lajos 1861-ben lemondott Hont megye főjegyzőségéről és 1863-ban Esztergomba költözött, ahol az irodalomnak élt, majd 1865-ben vissszatért Hont vármegyébe és törvényszéki bíró lett.

Az Esztergomi Újságot Horák Egyed nyomdájában nyomtatták, majd 1865 augusztusától Pesten Emich Gusztáv nyomdájában. Az Esztergomi Újság első száma Scitovszky hercegprímást köszöntötte érseki kinevezése 13 éves jubileuma alkalmából. A lap szerkesztője köszönetét mondott a megjelenését támogató gróf Forgách Ágoston főispáni helytartónak és Sziklay Jánosnak, Esztergom polgármesterének. Az Esztergomi Újság munkatársai közé tartozott: Palkovics Károly, Maszlaghy Ferenc, Mayer István (akkor még kürti plé19