Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

írója volt. Az amerikai katonai misszió parancsnokságától hazatérő Szent Jobb fogadásán ő képviselte a Központi Papnevelő Intézetet. Budapest ostroma alatt maga is mentett, a lángokban súlyos égési sérülést szenvedett. Az Egyetemi templom és a Központi Papnevelő Intézet megmenekülését a tűztől az ő imádságának tulajdonították. Vallásra, fajra tekintet nélkül, gyakran életét is kockáztatva sok menekültet rejtegetett, segélyezett. „Ti a hősök nemzedéke vagytok!" jelszóval a Hittudományi Kar hallgatóival megkezdte az ún. „pince-félévet". Nagy összetartó erejének köszönhetően a növendékek nem távoztak nyugatra. A KPI érdekében Zamercev szovjet városparancsnoknál is eljárt. Az újjáépítésben is nagy szolgálatot tett. 1952-ben megfosztották állásától, otthonától, s élete végéig „megbízott előadóként" oktatott, vizsgáztatott a Hittudományi Karon (e kapcsolat miatt házkutatást viselt el), folytatta hithirdető, lelkipásztori, írói munkálkodását. A kommunista diktatúra úgy tartotta számon, mint akinek „körzete félelmetes, neve fogalom, és az emberek gyűrűje övezi életét". Földi maradványait Fábián János rektor a Farkasréti temetőből (édesanyjáéval együtt) 1988-ban az Egyetemi templom kriptájába vitette át.

Főmunkatársa volt a Katolikus Nevelés folyóiratnak. 1918. nov. 24. - 1919. márc. 15. között az Esztergom című hetilap főszerkesztője és kiadója. Budapesten 1933-44 között közzétette az angolkisasszonyok vezetése alatt álló római katolikus tanárképző főiskola értesítőjét. írói álneve egyetemi hallgató korában Kisudvarnoki.

192