Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

Knauz Nándor (Óbuda, 1831 - Pozsony, 1898. - történész, katolikus pap, esztergomi kanonok, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1854-ben szentelték pappá; a nagyszombati szemináriuban volt tanár, majd Esztergomban főegyházmegyei könyvtárnok és levéltárnok. Nagy Ivánnal együtt 1862-ben indították Esztergomban a Magyar Tudományos Értekezőt. Értékes egyháztörténeti tanulmányokat adott közre az 1863-ban általa alapított és szerkesztett Magyar Sion ban. Munkáiból: Az országos tanács és országgyűlések története 1445-1452. Pest, 1859. ; A budai királyi várpalota kápolnája. Esztergom, 1862. ; Az esztergomi főegyháznak okmánytára 1-2. Esztergom, 1863-66. ; A nápolyi Margit-legenda. Esztergom, 1868. ; A pozsonyi káptalan kéziratai. Esztergom, 1870. ; A magyar nyelv történeti joga az egyház és hazában. Esztergom, 1870. ; Monumenta ecclesiae Strigoniensis 1-2. Strigonii, 1874-1882.

Kiszlingstein Sándor (Léva, 1852-Budapest, 1913) — bibliográfus, könyvkereskedő. Pécsen és Budapesten dolgozott mint könyvkereskedősegéd, 1880-ban Esztergomban önálló üzletet nyitott. 1891-től Budapesten a Gottermeyer könyvkötőcég üzletvezetője volt. Megindította a rövid életű Irodalom című bibliográfiai folyóiratot. Könyvészeti munkái könyvkereskedői célokat szolgáltak, de hasznos segédeszközei a tudományos kutatásnak is. Munkáiból: Magyar könyvészet 1876-1885. Budapest,1890. ; A magyar irodalom húsz éves statisztikája 1876-1895. Budapest, 1896.

187