Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

1889-ig az akadémia főtitkári, majd 1889-től 1892-ig másodelnöki tisztét töltötte be. 1878-ban nagyváradi kanonok, 1879-ben szekszárdi címzetes apát, valamint a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelője volt. 1892-ben arbei címzetes püspök lett. A magyar történelmi kutatások elősegítésére Rómában megalapította a Magyar Történeti Intézetet. Főként a 15-16. századi magyar történettel foglalkozott. Munkáiból: Vitéz János esztergomi érsek élete. Budapest, 1879, Szent István Társulat. ; Magyarország a mohácsi vész előtt. A pápai követek jelentése alapján. Budapest, 1884, Szent István Társulat ; Egyháznagyok a magyar középkorból. Budapest, 1916, Élet.

Az Új Magyar Sión (1870) szerkesztője.

Gábriel István (Esztergom, 1894 - ?) - tanító. Húszéves korában tört ki az elsővilágháború, bevonult és 26 havi frontszolgálatot teljesített, bronz vitézségi érmet és Károly csapatkeresztet kapott. 1918-ban leszerelt és bekapcsolódott az esztergomi közéletbe, társadalmi és keresztényszociális mozgalmakba. A Tanácsköztársaság idején átvette az Esztergomi Friss Újság szerkesztését, a kommün bukása után az Esztergom felelős szerkesztője 1930-ig. Népiskolai tanítóként dolgozott a Szent Imre utcai iskolában.

Gerenday József (1864-1922) Hunnia néven alapított nyomdát 1893-ban Esztergomban, és kiadóként saját újságot is alapított Perényi Kálmánnal, amely 1910- ig jelent meg. Lukácsy András a Lex Gerenday című könyve megírásához kikutatta a Gerenday család történetét. Ebből kiderül, hogy az esztergomi nyomda171