Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

nítóképző intézetet, és ezzel egy új szellemi központot is adott a városnak. A szabadságharc idején honvédkórházat létesített a városban. A szabadságharc leverése után István bácsi néven írta a felnőttek számára népnevelő füzeteit. Hosszú évekig Pesten élt, így kiadványai főként pesti nyomdákban készültek, de eljutottak Esztergomba is, és hozzájárultak a helyi sajtó igényének kialakulásához. A magyar képezdék reformja című könyve 1848-ban Esztergomban került kiadásra. 1856-59 között szerkesztette a Pesten megjelenő Pázmány füzetek című sorozatot, 1880-tól az István bácsi naptára című kiadványokat. Sok cikket írt az 1863-tól megjelenő esztergomi újságokba is. 1868-ban megalapította az Esztergomi Irodalmi Egyletet, amelynek elnöke is volt. Az egyesület tagjai egyházi és világi személyek voltak, céljai közé tartozott a művelt hazai közönség számára a korkérdésekkel foglalkozó hazafias és katolikus szellemű kiadványok, röpiratok szerkesztése és terjesztése.

Az első esztergomi kiadvány, az Uránia 1828-1833 közötti megjelenése után harminc évet váratott magára az első esztergomi publicisztikai kiadvány megjelenése. Ezen időszakban Magyarország és Esztergom jelentős politikai történések színhelye volt. 1848-ban kitört a forradalom, és az ország az önállóság elnyeréséért harcolt. Az 1848-49-es években az új politikai sajtó központja kezdettől fogva Pest volt. Esztergomból Baráthi Huszár Zigmond küldte a Közlöny című hivatalos kormánylapba a vidéki tudósításokat. Esztergomba is elért a forradalom szele, és a vár nemzetőrséget állított, melynek vezetője Besze János őrnagy volt. A forradalom eseménye közé tartozik Kossuth

16