Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

gomban, és ezt könyvkereskedéssel is összekapcsolta. Ezzel megindult az a folyamat, amely az esztergomi irodalmi, tudományos és sajtóélet felvirágzásához vezetett. Az első esztergomi újság az 1828-ban kiadott Uránia című almanach volt, amely Beimel József nyomdájában készült. A vállalkozás sikerét bizonyította, hogy Beimel még Budán is létesített egy fióknyomdát.

A Beimel nyomda- és kiadóvállalatot 1853-ban Buzárovits Gusztávné nagybátyja, Horák Egyed vette meg, és a mai Lőrinc utcában jól működő nyomdaüzemet létesített. Ez a nyomda 1877-ben került Buzárovits Gusztáv tulajdonába, majd halála után veje, Philipp Konrád és unokája, Philipp József vezette tovább a Buzárovits könyvkiadó- és nyomdavállalatot, amely 1926-ban Dorogon is alapított fióknyomdát. A Buzárovits nyomdát 1949-ben államosították, és az Északdunántúli Nyomdaipari Egyesület esztergomi telepeként működött tovább. Az 1970-es évek elején a városközpont átépítésekor a nyomdát lebontották és a mai Erzsébet királyné utcába költöztették. 1982 áprilisában átadták a budapesti Kontakta Alkatrészgyárnak, amely technikai fejlesztésekkel a magasnyomás mellett az ofszettechnológiát is bevezette. A rendszerváltás éveiben azonban ez a nyomda megszűnt.

A városban a második, könyvkiadással is foglalkozó nyomdát 1881-ben Laiszky János alapította a mai Simor János utcában. A kornak megfelelő berendezésekkel dolgoztak, és könyvkötészetük is volt. Laiszky Kázmér egy időben kiadója és szerkesztője is volt az Esztergom és Vidéke című lapnak. A Laiszky nyom10