Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)

A folyóirat visszatért az eredeti Magyar Sión címhez. 1887-től szerkesztői voltak: Horváth Ferenc, Kereszty Viktor, Prohászka Ottokár, Walter Gyula. Utolsó száma 1904-ben jelent meg. A folyóirat ekkor már teljesen eltért eredeti egyháztörténeti jellegétől, és a különböző tudományterületekről érkező cikkek mellett helyet kaptak a hitéleti, egyházpolitikai, szociális és kulturális kérdések is. A Magyar Sión kevés előfizetője miatt, anyagi bázis hiányában 42 év után megszűnt. A Knauz Nándor alapította folyóirat szellemi örökségét folytatta a 2007-ben kiadott Magyar Sión Új Folyama, a folyamatosságot jelzi a 43. évf. 2007. 1. sz. megjelölés is. Felelős szerkesztő: Székely János, az Esztergomi Hittudományi Főiskola rektora.

Honnan ered a Magyar Sión elnevezés?

Az első esztergomi katolikus folyóirat címe, a Magyar Sion a városra, illetve a Várhegyre is utal, mivel a Várhegyet gyakran nevezték Magyar Sionnak. Az elnevezés eredetéről írt tanulmányt Székely János esztergomi püspök A magyar Sión kifejezés eredete és jelentése címmel, és a tanulmány stílszerűen a Magyar Sión 2007. évi új folyamában jelent meg.

Esztergomban a Várhegyen állt az első magyar székesegyház, itt született Szent István királyunk, aki itt hozta létre a magyar katolikus egyház központját. Esztergom szent hegye a Várhegy. A bibliai utalás Sión hegyére mutat, ahol Dávid városa és később a jeruzsálemi templom állt és vallási központ lett, amelyet a hódítók elsöpörtek. Esztergom virágzó vallási központ volt, amelyet a török hódítás 1543-ban elpusztított. Az esztergomi érsekség Nagyszombatba költözött a török elől. Ez lehetett az az időszak, ami107