Muzslai Zsitva Ágnes: Az esztergomi sajtó története a kezdetektől napjainkig 1828-2011. A város története a helyi sajtó tükrében - Városunk, múltunk 3. (2016)
tette, valamint a Rudnay Sándor érsek alatt kibontakozó egyházi reformmozgalmat kívánta támogatni. A lap 1824-ben megszűnt. Kimondottan hittudományi lap volt az 1832 és 1839 között megjelent Vallási és Egyházi Tár, melynek szerkesztője Guzmics Izidor OSB volt. Hasonló típusú volt az 1832-34 között megjelent Egyházi Folyóírás, szerkesztője Kováts Mátyás egri pap; a lap magyar-latin-francia nyelvű volt. Nemcsak teológusoknak, hanem a művelt közönségnek is szánták. Nemcsak a papság számára készült az 1838-ban alapított Magyar Szion című hitbuzgalmi hetilap. Pesten adták ki, szerkesztője Gyermathy János volt. Az újság később címet váltott, és Szion, Sión címmel jelent meg. Melléklete is volt: Anastásia. Egyházi szépművészetek alcímmel. A lap 1840-ben megszűnt, latin nyelven Sión címmel 1842-ig működött. Az 1848-as szabadságharcot követő Bach-korszak a katolikus újságírásra is ránehezedett. Az előző időszakból a néplapokon kívül csak az 1841-49 között megjelent Religio és Nevelés folytatása, az 1849-ben indult Religio című katolikus, politikai, egyházi és irodalmi újság maradt meg. Ez a lap 1930-ig jelent meg. Ezen kívül az 1852-60 között kiadott Családi Lapok tudományos és szépirodalmi folyóirat Klezsó József, Ney Ferenc és Somogyi Károly szerkesztésében, valamint a Tanodái Lapok 1856-71 között, a Népnőneveiési Közlemények (1857-58), és két ruszin nyelvű görögkatolikus hetilap alkotta a magyar katolikus sajtót. Az 1860-ban kiadott Októberi Diploma véget vetett a Bach-korszaknak, és a sajtó- szabadság kezdvezett a katolikus sajtónak is. Egyre több új katolikus hírlap és folyóirat jelent meg - főleg 104
