Számord Ignác: Az esztergomi r. kath. érseki kisdedóvónő-képző intézet értesítője az 1913-1914. és 1914-1915. iskolai évről (1915)
XIII. A napközi gyermek-otthon. Hős katonáink harcbaszállva, a hazáért mindenüket feláldoz- # . , zák, viszont mi is hazafias, önfeláldozó és nemes munkálkodásra vagyunk kötelezve itthon hagyott szeretetteikért, hogy könnyeiket letöröljük, fájdalmukat némileg enyhítsük. E nemes célt szolgálják a napközi gyermek-otthonok, amelyek a szülők anyagi gondjainak könnyítésén kívül, a gyermekek testi s lelki nevelését is eszközük. A gyermekeivel itthon maradt édes anyának legtöbbször kétszeres munkát kell végeznie, hogy a távol lévő férje keresetét pótolja, mert az államsegély nem teljesen szünteti meg a szükséget. Az anyának tehát munkába kell mennie s ilyenkor a gyermekek egyedül maradnak otthon. A magukra hagyatott gyermekek szórakozást keresnek, pajtásokat hívnak s az így egybegyűlt társaság az udvar vagy kert kazaljai alatt vonul meg s gyufajátékkal nem ritkán tűzvészedéi met okoz. A tapasztalat bizonyítja, hogy amely községben nincs óvóintézet, gyermekmenhely vagy napközi-otthon, ott a tűzeset igen gyakori. A közügy követeli tehát, hogy minden községben legyen napközi otthon. Sok község kétszeresen megfizeti az elszenvedett kárral azt a költséget, amibe a gyermek-otthon fenntartása kerülne. Dicséretére válik társadalmunknak, hogy átlátva a napközi gyermek-otthonok hasznosságát s szükségességét, mind nagyobb számban iparkodik ilyen intézeteket létesíteni. Az óvónők lelkes hazaszeretettel fogadják el a felügyeletet, az óvóinlézeteket napközi gyermek-otthonokkal kötik össze. Igaz, hogy ez sok gonddal és fáradsággal jár; 60 80 gyermek helyett 150—200 gyermek van az óvónő s a dajka felügyelete alatt. Ennyi gyermeket testileg lelkileg kielégíteni s őket jó kedvben tartani, nem csekélység, de megkönnyíti az óvónő munkáját az a tudat, hogy hazafias nagy nemzeti ügyet szolgál. A hadbavonultak családjai támogatására létesült segélyakció Esztergomban is nyitott napközi gyermek-otthonokat, amelyek
