Számord Ignác: Az esztergomi r. kath. érseki kisdedóvónő-képző intézet értesítője az 1913-1914. és 1914-1915. iskolai évről (1915)
19 munkák egyik-másik nemével nem nagy örömmel foglalkoznak, mert nem mindegyik munka felel meg a magyar kisded természetének. Miért is olyan eszközöket kell a magyar gyermekeknek nyújtanunk, amelyekkel örömest töltik az időt, s amelyeknek olcsóságuk mellett megvan az a jó oldaluk is, hogy a legtöbbnek alkalmazásánál nem kényszerülnek a gyermekek hosszasan az asztal mellett ülni. hanem végezhetik azokat szabadon az udvarban vagy a kertben is. Ilyen a gyékény fonás. A papirfonásnál sokkal egyszerűbb, olcsóbb és gyakorlatibb foglalkozás. A cérnaorsó-munka. A cérnaorsó az a kis henger, amelyre a varrógépeknél használt cérna van gombolyítva. E hengerkéket minden kisdedóvónő kevés fáradozással összegyűjtheti s így pénzbe nem kerülő eszközt ad a kisdedeknek. A cérnaorsóval a legkisebb gyermek is örömmel foglalkozik. Alig tud még a kisded járni, máris húzogatja a zsinegre kötött hengert, mint egy kis kocsit. A kukoricacsutka. Igen egyszerű, olcsó eszköz s a gyermekek mégis örömest töltik vele az időt. Egymásra rakva alakíthatnak belőle kutat, kéményt, ólat, álló irányban pedig kunyhót. Kukoricaszár. 8—10 cm. hosszúságra vágott kukoricaszár darabokból könnyen készíthetnek a gyermekek ökröt, csak a négy lábat s a két szarvat kell pálcikákból a kukoricaszárba szúrni. Az ügyesebbek útmutatással jármot is készíthetnek. Ugyancsak a kukoricaszárból csinálhatunk hegedűt és vonót úgy, hogy a kukoricaszárat a homorú részének két szélén fölhasítjuk s nyereg gyanánt kis vesszőcskét feszítünk a húroknak fölhasított szálak alá. Láncfüzés. A gyermekek tavasszal a láncfű szárából összetűzés, nyáron és ősszel pedig az akáclevélnek és a cseresznyének szárából összekötés által készíthetnek láncot. Az ilyen láncban a gyermekek nagy örömüket lelik. Koszorúfüzés. Szép koszorút fűzhetnek a gyermekek, ha az orgonavirág szirmait egymásba szúrják. A koszorú lenyomtatva maradandó lesz. Falevelekből is készíthetnek koszorút, ha a faleveleket pálcikákkal összetűzik. Lapu vagy bojlorjiin. A lapunak könnyen ragadó virágát a falusi gyermekek mindenütt használják játékul. Nem nagy ügyesség kell ahhoz, hogy belőle a kisdedek szakasztót, kosarat, ágyat, bölcsőt készítsenek. Cseresznyeszár. Gyűrűcsinálásra, kis kosárkák kötésére igen alkalmas. Sövényfonás. A gyermekek 4—5 pálcát leszúrnak a földbe s 2*
