Ortutay András: Az esztergomi óvodaügy és az első eszergomi óvoda története (1988)

2

akár az úttzákon, /%abad csavargás által ve/zedel*eztetni." /Esztergom város tanácsának jegyzőkönyve, 1836./

A városi tanács 1836 december 23-án tartott ülésében Argauer Máté városi plébános torvszstét támogatásáról biztosította. Esztergom városában az országban az elsők közStt talált támogatásra a kisdedóvás ügye. 1836 végéig az alsó budai óvodával összesen 14 óvodát nyitottak meg. Esztergom esetében itt arról volt szó, hogy 1837. február 24-én Krakovitzer Ferenc városi polgármester Heliser József tanácsos és több választott polgár jelenlétében elhatározták, hogy "Ami pedig Ő Nagysága által felálléttatni kívánt óvó Intézetet illeti, ez a’ /zegények Háza épülettyébe hátul, hol most az Istáló vagyon, elkészülhet, úgy hogy az oda való béjárás az Uttzárul a’ Kerten keresztül tsináltatván, ezen /zoba a /zegények Házátúl egészen elkülönözve lenne, s tsak az ablakok szolgálnának a /zegények Háza Udvarára, a* Gyermekek azonba a’ betegek, s /zegényekkel semmi közölködésbe nem jönnének, ezen /zobának helyre állíttása ha a’ szükséges mész, s vályog, s a* keríttéshez kévántató oszlopok a*

Ns Város részérül hozzá adatnak, a már felvett számíttás szerént mint egy 135 vfba kerülne, ezen szobába szükséges eszközöknek bévásárlására, s az intézet elrendelésére Fő Tisztelendő A1 Esperes s Plébános Argauer Máté Úr magát meg ajánlván, reménylhető, hogy a* tczél elérettetne." /Esztergom város tanácsának jegyzőkönyve. 1837. 81.1./

A kórházzal - amely azonos a szegényházzal - összekötött kisdedóvoda ügyében különvéleménnyel élt Palkovics főorvos és Heliser tanácsnok. Abból Indultak ki, hogy a szegényház elnevezés elriasztja mind az anyákat, mind a nincsteleneket, egyébként - úgy vélték - az istállóra a szegényháznak is szüksége van.