Ortutay András: Az esztergomi óvodaügy és az első eszergomi óvoda története (1988)
19 vállalták az ipari fejlődés által kikövetelt gyors növekedést. 1959-ben Esztergom-Kertvárosban a szülők már 2o9 gyerek óvodai elhelyezését igényelték. 1962-re készült el a Komárom megyei tanács és a városi tanács anyagi támogatásával, a szülők és a város ipari üzemeinek társadalmi munkájával a Kolozsvári úti óvoda bővítése. 4 csoportos, lo2 férőhelyes, 5 óvónővel dolgozó óvodává bővült a korábbi kis intézmény. A fejlesztés azt is lehetővé tette, hogy a kertvárosi Arany János iskola napközijét is az óvoda konyhája lássa el. Hasonló demográfiai, gazdasági-társadalmi okok kényszerítették ki a Labor MIM óvodájának bővítését. 1962-ben itt egy újabb csoportszobát építettek. Ezzel az óvoda 3 csoportos lett 8o férőhellyel, 3 óvónővel és 3 dajkával. Ahogy Esztergomban az Aranyhegy felé új lakótelepet hoztak létre, úgy nőtt az igény az Ifjúmunkás utcai óvodával szemben. Ezért kellett az Aranyhegyen 1961-ben megkezdeni egy új óvoda építését. 1963. szeptember 1-én három nagy csoportszobával, tágas öltözőkkel, a szükséges mellékhelyiségekkel megnyílt a város első új, a felszabadulás után épült óvodája. Az Aranyhegyi úti óvoda megnyitásával megszűnt az Óvoda utcai óvoda. 1963. november 14-én ünnepelte meg a Bottyán János utcai óvoda, a város első működő óvodája létrejöttének százéves évfordulóját. E napon az óvoda épületének falán emléktáblát helyeztek el: "Az óvoda fennállásának loo. évfordulójára 1863-1963. Esztergom Város Tanácsa" felirattal. Sajnálatos, hogy nem tüntették fel név szerint azokat, akik 1863-ban a legtöbbet tették a város első óvodájának létrehozásáért.
