Ortutay András: Az esztergomi óvodaügy és az első eszergomi óvoda története (1988)

5

a város, hogy az egykori óvodát más célra használják fel, végül az újjáépítési minisztertől kapott segélyből sikerült a városnak helyreállítani a

2 óvoda épületét. 1948-ban az óvoda ismét megkezdhette működését.

Az esztergomi óvodák helyzetében alapvető változást hozott az államosítás. A társulati óvoda és a korábban egyházi kezelésben levő óvodák mint állami intézmények, új elnevezést kaptak:

Bottyán János utcai

Kiss János utcai /Szent Anna zárda/

Palkovich utcai /szentgyörgymezői/

Óvoda utcai /Szatmári irgalmas nővérek/

Petőfi utcai /Szent Szív Otthon/

Ifjúmunkás utcai /Keresztény Szeretet Napközi Otthon/ Kolozsvári utcai /Szent-István városi/

Az államosítás rengeteg gondot okozott. Pl. a szerzetes óvónők nem vállalhatták az államosított intézményekben a munkát. így új óvónői testületet kellett kialakítani. Az államosítással az egyik napról a másik napra nem lehetett javítani az óvodák felszereltségét. Az iparfejlesztés, a központi igények megkövetelték, hogy az óvodákat átszervezzék napköziotthonos óvodákká, megszervezzék a napi étkeztetést. A Bottyán utcai óvodában 1949-ben gyereknek biztosítottak étkezést. Gondot jelentett itt a fektetők hiánya. A tanács 1951-ben tudta biztosítani a szükséges fektető mennyiséget.

A Sportszerárugyár, a Szerszámgépgyár fejlődése a Kiss János úti óvoda fejlesztését követelte meg. Visszaállították a kétcsoportos rendszert.

Jelentős változást hozott az, hogy 1949-ben az óvodaügy egyértelműen a közoktatási tárca hatáskörébe került a korábbi egészségügyi ellenőrzéssel szemben. A fejlődés a