Ortutay András: Az esztergomi óvodaügy és az első eszergomi óvoda története (1988)
11 1865- ben az addigi bérlemény helyett az Esztergomi Kisdedévé Társulat megvette a Barátok: utcája 7. szám alatti házat /ma Bottyán János utca/. A fiatal intézmény 1866- ban válságba került; meghalt Scitovszky prímás, a rossz időjárás következtében országos éhínség pusztított. A rendelkezésre állé anyagi eszközök csökkenése miatt a kisdedóvodát szüneteltetni kellett. 1867 őszén nyithatta meg újra kapuit, miután az új primás, Simor János, a győri püspök, a kalocsai érsek, valamint az Esztergomi Takarékpénztár anyagi segítséget adott. Az Esztergomi Takarékpénztár 5o éves jubileumára készült kötet 1864-1894 közötti harminc évben a Takarékpénztár által nyújtott 324o.9o forint segítséget könyvelhetett el. A szabad királyi város is tekintélyes segítséget nyújtott az óvoda üzemeléséhez. Az óvoda évekig kapott államsegélyt is. Az első esztergomi óvoda sikeres munkájának közvetlen következménye volt, hogy a szociális kérdésekre nagy súlyt helyező Simor János esztergomi érsek 1872-ben a Dorogi úton /ma Kiss János u. 1./ felépíttette a Szent Anna zárdát, amelyben instrukcióinak megfelelően nemcsak leányiskolát hoztak létre, hanem óvodát is létesítettek. Hegy évvel korábban Szentgyörgymezőn, az Árvaház utca és a Palkovich utca találkozásánál emeltetett apácák által vezetett óvodát. Simor János tevékenységét támogatta segélyekkel a város is, valamint az Esztergomi Takarékpénztár,- amely a szabad királyi városi apáca zárdát látogató szegény gyermekek segélyezésére 1873-1894 között 85o forint segélyt adott. Hasonló módon támogatta az Esztergom-vízivárosi apácaaárdát látogató szegény gyermekeket 187o-től. 1889-ben Vízivároson a szatmári irgalmasnővérek nyitottak újabb óvodát.
