Az esztergomi királyi érseki tanítóképző-intézet értesítője 1890–91. tanévről (1891)

22

és a jegyzőkönyv az egyházmegyei főhatóság útján a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz terjesztendök fel.

24- $•

Az elemi népiskolai tanítói oklevelek azok részére, akik képesítettnek nyilváníttattak, az anyakönyv alapján állitandók ki; azokat az elnök, a kir. tanfelügyelő, esetleg a vizsgálathoz kirendelt miniszteri biztos és a bizottság többi tagjai írják alá és azok az intézet pecsétjével ellátandók. Az oklevelek bélyegmentesek.

Az oklevélben megemlítendő, hogy a jelölt a képző- intézetet rendesen végezte, avagy magánúton készült.

Oly jelölteknek, akik a törvény szerinti életkort (férfiaknál 19, nőknél 18 évet) még nem töltötték be, az oklevél csak ama kor betöltése után szolgáltatható ki. Ilyeneknek kívánatra a vizsgálat eredményéről egyszerű bizonylat adható ki.

25- $•

Tanítóképző-intézeteknél vizsgálatra lehet bocsátani olyan nőket is, kik csupán elemi népiskolai munkamesternői képesítő bizonyítványt akarnak szerezni.

Ily vizsgálatra bocsáthatók:

a) a tanitónő-képezdét végzett egyének;

b) magánúton készült, legalább 18 éves, testileg ép és erkölcsi tekintetben kifogástalan nők.

Ezek jelentkezése és vizsgálatra bocsátása tárgyában a 3. és 7. §§-okban foglalt rendelkezések irányadók.

Az ily nők tartoznak egy albizottság előtt a kötés, horgolás, hurkolás, színes himzés, fehérnemű és felső öltöny szabásból és varrásból, a foltozás különféle nemeiből gyakorlati és ezek tanításai módszeréből, valamint az általános neveléstanból szóbeli vizsgálatot tenni.

Azonfelül kötelesek Írásbeli dolgozatot készíteni:

a) a magyar nyelv- és fogalmazásból;

b) számvetésből;

c) a női kézimunkához megkivántató rajzból.

Ez írásbeli, valamint a gyakorlati kézimunkavizsgálatok