Az esztergomi királyi érseki tanítóképző-intézet értesítője 1890–91. tanévről (1891)
18 tanárok jelentést tesznek az Írásbeliek eredményéről, de szóbeli vizsgálatra bocsátás felől határozatot nem hoznak. — E határozat a teljes vizsgáló-bizottság értekezletének van fentartva. Az igazgató az értekezlet jegyzőkönyvét az a) c) alatti írásbeli dolgozatokkal és esetleg felmerülő észrevételeivel az egyházmegyei tanfelügyelőnek megküldi, aki az iratokat tanulmányozásuk után kívánatra ideje korán a kir. tanfelügyelő, esetleg a miniszteri biztoshoz juttatja. 15- $• A szóbeli vizsgálatok junius havában tartatnak az egyházmegyei tanfelügyelő által meghatározandó napokon. Az egyházmegyei tanfelügyelő a vizsgálat idejének kitűzését előre közli a kir. tanfelügyelővel s a vizsgálat napjának megállapításánál az utóbbinak indokolt óhajtását lehetőleg figyelembe veszi. E vizsgálatokat a vizsgáló bizottság értekezlete előzi meg, mely a) szótöbbséggel megállapítja az Írásbeli vizsgálatok eredményét s kimondja, hogy ennek következtében kik bocsáthatók a szóbeli vizsgálatra; b) megállapítja, mely jelöltnél kívánatos valamely tantárgyból a részletesebb vizsgálat. Ha a vizsgáló-bizottság elnöke, vagy a kir. tanfelügyelő, esetleg a miniszteri biztos valamely írásbeli dolgozat érdemjegyére nézve oly tárgynál, mely a szóbelinek nem tárgya, nem ért egyet a vizsgáló bizottság többségével: követelheti, hogy az illető tanuló ama tárgyból szóbeli vizsgálat alá vétessék. Az elnök meghatáro’zza a vizsgálat sorrendjét és kijelöli a szóbeli vizsgálatok jegyzőit. 16. §. A jelölt, kinek minden írásbeli dolgozata legalább is elégséges eredményű, szóbelire bocsáttatik. Aki a nevelés- tani dolgozatból elégtelen eredmény-jegyet nyert, meg- bukottnak tekintendő és szóbeli vizsgálatra nem bocsátható.
