Az esztergomi kerületi beteg-segélyező pénztár jelentése az 1894. évről (1895)
I. Megnyitó beszéd. Mondotta: Dr. Walter Gyula elnök. Mélyen Tisztelt Közgyűlés! Szivem mélyéből fakadó őszinte örömmel van szerencsém az »Esztergomi kerületi betegsegélyző pénztár* első évi rendes közgyűlését azon falak1 között üdvözölni, a melyek Esztergom megye sok közművelődési és társadalmi intézményét látták már létesülni, de alig szólhatnának nemesebb irányú törekvések megvalósitásáról, mint a minőknek előmozdítása körül a betegsegélyző pénztár fáradozik. Oly intézményt illeszt u. i. a betegsegélyző pénztár a társadalmi élet keretébe, a melynek messzeható jelentőségét, magasztos hivatását és nagy szükségességét csak az vonhatná kétségbe, ki feledni tudná a munkás fáradsága és jutalma között mutatkozó azon aránytalanságot, melynek súlyos következményei főleg azon gondokban tűnnek elő, a melyekkel — segély hiányában — betegség vagy keresetképtelenség esetén kell sanyarúan küzdenie. A gőz és villany szárnyain alkonya felé repülő XIX. század az emberi élet minden terén oly bámulatos vívmányokat tár szemeink elé, a melyek az ész mélyreható számitásainak, a képzelet csaknem hihetetlen találékonyságának és az akaraterő aczélos kitartásának évezredekkel daczoló emlékei maradnak. Égy a tudomány és művészet pihenést nem engedő munkásságról tanúskodó csarnokai, mint a különféle műhelyek, a melyek épp oly szorgalommal gondoskodnak legcsekélyebb életszükségleteinkről, mint amily szakértelemmel és ízléssel alkotják meg a legmagasabb igényeket is kielégíthető műveiket: egyaránt késztendik a legkésőbbi unokákat is azon lankadatlan tevékenység magasztalására, a melyet napjainkban mindazoknak folytatniok kell, a kik a megélhetés nehéz küzdelmében legyőzetni, háttérbe szorittatni nem akarnak. 1 1 A közgyűlés a vármegye székházának dísztermében lön megtartva, a melynek szives átengedéséért ez úton is köszönetét nyilvánítja a pénztár. i
