Prokoppné Stengl Marianna: Az Esztergomi Keresztény Múzeum története (1977)

amelyet az Akadémia Kiadó négy nyelven, 81 színes táblával, album alakban adott ki. (62). 1966-ban könyv sorozat indul a Corvina gondozásában, amelynek első kötete a Szépművészeti- és a Keresztény Múzeum olasz trecento képeit ismerteti az új meghatározásokkal. (63). A további kötetekben is gyakran sze­repelnek a Keresztény Múzeum legérdekesebb festményei egy- egy művészettörténeti kor vagy iskola ismertetése során. (64). Az 1960-as évektől egyre növekszik a múzeum anyagáról megjelent tudományos cikkek és publikációk száma. (65). A szakirodalom nemcsak széles körben teszi ismertté a Keresztény Múzeum anyagát, hanem elősegíti a kiadványcserének egész Európára, sőt Amerikára való kiterjesztését is. A múzeumnak ebben az időszakban már jelentős fotótára van. Rendszeres a külföldi fotókérés, amelynek a múzeum csak akkor tud eleget tenni, ha miden képről negatív áll rendelkezésére. (66). A restaurálási igények fokozódnak és a feladatok egyre bo­nyolultabbá válnak. A szuvasodás és a beépített faanyag gom­básodása egyre nagyobb aggodalmat kelt. A vegyszeres fertőtlenítés már nem nyújt elegend védelmet. A szak­mai vizsgálat megállapítja, hogy a múzeum egész belső terének faanyagát, az ajtókat és a parkettát is ki kell cserélni. A minisztériumi főosztállyal hosszas tárgyalás után elhatározzák a múzeum belső terének felújítását. A fel­újításról szóló megállapodást 1969. február 28-án írják alá az illetékes egyházi és állami szervek. A tervek elkészülte után lebontják a kiállítást, a szolgálati helyiségeket áthelyezik, és hogy az érdeklődők ne nélkülözzék a műtárgyak bemutatását, a vízivárosi templomban ideiglenes kiállítást nyitnak meg a legfontosabb középkori táblaképekből. Ezzel egyidőben a Balassa Bálint Múzeumban mutatják be a Keresztény Múzeum újabb- kori festményeit. Közel három évig tart a múzeum teljes fel­újítása, amely végülis lehtővé teszi a kiállítási helyiségek, vala­mint a padlástérben kialakított új tanulmányi raktár légkondi­cionálását. A korszerűen installált kiállítási termek száma nö­vekedett, előadóterem, jól felszerelt restaurátor műhely, könyv­tár, dolgozószoba és irodahelyiség létesült. 1973. május 4-én ünnepélyesen nyitották meg az új Keresz­tény Múzeumot. A tetemes — közel huszonkét millió forintot igénylő — felújítási költségek két harmadát állami szervek, egy harmadát pedig az esztergomi Főegyházmegyei Hatóság fedezte. Az új kiállításhoz katalógus is készült a múzeum góti­kus és reneszánsz táblaképeiről. (67). 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom