Az esztergomi főkáptalan gondjaira bízott ájtatos alapítványok, s azok kezelési módozatának ismertetése (1870)

9 —

s őket kötelezettségeik lerovására szükség esetében káptalani meghagyásból per utján is kényszeríti,

4. A 2-ik pontban foglalt jegyzéknek az alapítványi tőkék után a jelen szervezésig kimutatott hátralékos kamatokat is magában kell foglalnia az illető adósok neveivel. Ezen hátralékos kamatokat minden kitelhető módon behajtani törekszik, s a befolyt összeget a hátralékos kamatokra igénynyel biró alapoknak és czimeknek átszolgáltatja, tekintettel lévén arra, hogy előbb azon czimek elégittessenek ki, melyek a be nem folyt kamatok miatt tulkiadásban szenvednek.

5. A többször emlitett jegyzék a már elveszett vagy veszélyben forgó alapítványi tőkék összegét is tartalmazza.

6. Minthogy az alapítványi közpénztár a részleges alapok irányában elvállalt kötelezettségeinek annál biztosabban fog megfelelhetni, minél inkább szaporodik annak alap- vagyona: azért az általános gondnok nem mulasztja el azon rendelkezésre álló pénzösszeget, mely a részleges alapok évi kamatjárülékainak kielégitése — és a kezelési költségek fedezése után fennmaradt, haladék nélkül a közpénztár javára tőkesiteni.

7. Ugyanő felügyel az alapítványi tőkék biztosságára, s ha valamelyiket veszély fenyegetné, ennek minden áron elejét venni tartozik.

8. A begyült kamatokból a részleges alapok kamatilletményeit fizeti részletenkint; úgy mégis, hogy minden év oktoberhavának végéig a részleges alapok tőkéik után járó egész évi kamatilletményeikre nézve tökéletesen kielégítve legyenek.

9. Ha egyik vagy másik alapítványi czim uj tőkésítendő összeget szolgáltat be a közpénztárba, azt az általános gondnok — levonva a szabályszerű két százalékot — legelső alkalommal a beszolgáltató czim javára tőkesiti; a meg