Fődiné Handbauer Erzsébet: Az Esztergomi Érseki Boldog Margit Leánygimnázium tanári és ifjúsági könyvtárának története 1930-1948 (1985)

/ «1935-ben a negye 18 középiskolájából 12 Esztergomban mű­ködött." £z nemcsak a város« hanem a környező községek« városok igényeit la szolgálta. „Esztergom szerepkörei t f közül a 30-as években oktatási szerepköréhez kapcsolódott i a legtágabb vonsá»körzet Évszázadok óta érseki székhely Esztergom, ez meghatá­rozta az oktatás— és a v ros — szellemét. tanítás alap­jait az egyház vetette meg« az Iskolák többsége ezért ér­seki irányitáo alatt állt. A *30-as évek iskola-alapitá- aában nagy szerepe volt Serédi Jusztináén hsroegprimáa- nak, aki 1928-tól 1949-ig foglalta el az érseki széket. Serédi tevékeny szerepet fejtett ki a katolikus közélet irányításában« a város fejlesztésében. Megszervezte a 34. Eucharisztikus Világkongresszust /1930-ban/, a kato­likus Nyári Egyetemet Esztergomban. ..üködése idején ké­szült el a Budapest-Visegréd-Esztergoo útvonal« az Árpád­házi királyi palota feltárása« neki köszönhető a város C Iskola- és fürdőváros jellegének erősödése. Az egyház jelenléte meghatározta a városi vezetés szellemét int kon- servatizmus és egyhási befolyásolás jellemezte. így a Mindszenthy József vezette „fekete reakció" ered­ményeképpen a felszabadulás után a város elvesztette ve­zető szerepét a megyében. Az uj megyeközpont Tatabánya lett. Esztergomnak megmaradt az értelmiségi és iskolaváros jel­lege , idegenforgalmi, történeti értéke. Megindult az ipari /

Next

/
Oldalképek
Tartalom