Az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium Évkönyve - az 1991-92. tanév (1992)
4 II. Az iskola és jogelődjének története 1865. október 15-én Scitovszky János hercegprímás átadta az általa alapított esztergomi nőnevelő intézetet. Vezetését a Paulai Szent Vincéről elnevezett Szatmári Irgalmas Nővérekre bízta. Paulai Szent Vince, francia szerzetes 1567-1660 között élt. 38 évig egy olyan rendet irányított, amelynek tagjai segítették a szegényeket, gyámolították a rászorulókat és gondozták az elmebetegeket. Munkájukban sok nő volt segítségükre. Közülük 1617. november 24-én 15 nőt avattak fel a „szegények szolgálójává”. Később serdülő lányok nevelését is rájuk bízták. Paulai Szent Vince halála után fokozatosan külföldön is folytatták tevékenységüket. 1826-tól Németországban, 1832-ben Bécsben telepedtek meg. 1842-ben Hám János püspök hat Bécsben végzett lányt hívott Szatmárra. Elsősorban nevelés és oktatás volt a feladatuk. 1865-ben már 35 nővér és 37 újonc tanított Szatmáron 1130 gyereket. Áldásos munkájukat olyan nagy szakértelemmel, tudással és szeretettel végezték, hogy Scitovszky János érsek, amikor új iskolájába tanárokat keresett, választása a szatmári nővérekre esett. Az intézetbe 8 éves korukban vették fel a tanulókat a négy osztályos beltanodá- ba és a 2 osztályos külső, úgynevezett leány tanodába, amely osztályok a régi Papnevelő Intézet épületében nyertek elhelyezést. 1868-ban egyesítették a két oktatási formát, és létrehozták a 6 osztályos vízivárosi zárda elemi leányiskoláját. 1889-ben már óvoda is működött az intézetben. 1897-ig fogadták itt a kisgyerekeket, majd hosszú szünet után 1929-ben újra itt jött létre a város 4. óvodája. Az 1868. évi XXXIII. te. minden 5000-nél nagyobb lélekszámú községet kötelezett arra, hogy polgári iskolát nyisson. Esztergomban elsőként a szatmári irgal- masnővérek tárják ki kapuikat a polgári iskolában tanulni vágyó fiatal lányok előtt. Párhuzamos osztályokban, évente 300-400 lánytanulóval foglalkoztak. Ez a létszám lényegesen akkor sem csökkent, amikor 1930-ban a rend leány- gimnáziumát is megnyitotta. 1927-ben kezdődött el az új zárdaiskola építése a Kis-Duna- parton. 1932-re lett teljesen készen az új épület, de 1929-ben az elemi iskola az óvoda utcai téren, 144 tanulóval megkezdte a munkát. Az azévi értesítőben a következőket olvashatjuk: „Esztergom-Vízi város régi várfalán épült fel az új intézet. A Kis-Duna-partján 234 méter hosszúságban áll, és Esztergom legszebb épületeinek egyike. A magyar iskolaépítésben szinte páratlan. Nemcsak külsejében impozáns, hanem elhelyezésében és helyiségeinek elrendezésében is a legszerencsésebb megoldás. Ötvenhat helyisége van, amelyek mindegyikére a legnagyobb célszerűség jellemző anélkül, hogy a szorosan vett iskolavonalak előretörnének és éreztetnék azt a sivár légkört, amely a régebbi generációkat az iskolában körülvette...” Az 1930-ban, a Magyar Sión tövében megnyílt gimnáziumot Árpádházi Boldog Margit pártfogásába ajánlották. „akinek az imádság, munka, kötelességteljesítés és felebaráti szeretet, nemeslel- kűség, és egyszerűség jellemezték földi életét.” Az ő szellemében nevelték a rájuk bízott lányokat. Ezt a célkitűzést szolgálták a tanórán kívüli ifjúsági szervezetek is, mint a Mária Kongregáció, a Szív-Gárda, az Élő Rózsafüzér Társulat. Az új intézet felett a felügyeleti jogot dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás gyakorolta, az irgalmasnővérek zárdájának képviselője Benkő M. Szeréna h. tartományi főnöknő, az első igazgatója pedig Blaskovics Piacid volt. Hét főből álló nevelőtestület oktatta az első évfolyam 49 leánytanulóját.
