Az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola évkönyve 1930-1980 (1980)

megfelelő módon. így egy plankonvéx vízlencséből és Szóró üveglencséből álló lencserendszert kapunk.

A párhuzamosan beeső napsugarak a sík vízfelületen megtörnek, de párhuzamosak maradnak. A víz és az üveg határfelületén ez a párhuzamos nyaláb ritkább közegből sűrűbb közegbe lép, így széttartóvá válik. A sugarak csak úgy válhatnak összetartóvá, ha a másik lencse másik felülete elég kis görbületi sugarú konvex felület.

Az ábra jelöléseivel az üveg- és a vízlencse fókusztávolságának reciproka

1 l 1 1 1 1 1

Két egymás mellé illesztett vékony lencse fókusztávolságainak reciproka összeadódik, így a lencserendszer eredő fókusztávolságának reciproka

1

__1

f ~ fa

f — (nü —1) (nü —nv) r

Akkor tudunk gyűjtőlencsét előállítani, ha

1 1 1

>0,azaz (nfl —1) -p>(nfl-nv) —

ahonnan R<3r

Mivel az eredeti szemüveglencse szórólencse volt, R)r, így a lencse görbületi sugaraival az r<R(3r feltételnek kell teljesülnie, hogy tűzgyújtásra alkalmas legyen.

Homor Monika (1978) biológia: A szervetlen anyagok szerepe az élő rendszerek anyagcserefolyamatában

„...A szervetlen anyagok, ionok, fémkomplexek az anyagcsere folyamatában közegként, alapanyagként, szállítóként, szabályozóként működnek.

Az élőlények testének nagy részét (embereknél kb. 99%-át) szén (C), hidrogén (H), oxigén (O), és nitrogén (N) építi fel. Ezek az elemek főként szerves vegyületeket alkotnak. De szénből, oxigénből, hidrogénből álló szervetlen anyagok is találhatók a szervezetben: széndioxid, oxigén (02), és víz (H20) nagy mennyiségben. Egyéb nemesfémes elemek főleg anionként vannak jelen a biológiai nedvekben. A fémes komponensek nagy részét a nátrium (Na),

34