Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna - Magyar Műemlékek (1955)
jelleg döntően érvényesül benne, a dekoratív szobrászatnak csak alárendelt szerepe van, a festészet meg szóhoz sem juthatott benne. Ebben alapvetően tér el a firenzei Cappella del Cardinale di Portogallo-tól, vagy a nápolyi Cappella Piccolomini-től. De ugyancsak eltér a pratói templomnak és a Santo Spirito sekrestyéjének kissé hideg, merev konstrukciós jellegétől éppen a dekoráció hallatlan szépségével. A benyomásban igen döntően hat a felhasznált kőanyag eltérő volta. A toszkán templomok pietra serena-jának tartózkodó szürkeségét a magyar vörösmárvány meleg, színes, de egyben komoly, ünnepi pompája váltotta fel. Ezáltal a felépítés toszkán együttese egészen áthangolódott és valami lokális jelleget kapott. A sötétvörös márvány mély meleg tónusához járult egykor még az aranyozás is a felirat bronzbetűin és a kupola bronzlapjain. De az anyag szépsége és pompája ellenére is a kápolna megőrizte szigorúan tektonikus jellegét. Éppen ebben különbözik a velencei márvány-építkezésektől (S. Maria dei Miracoli stb.). A Bakócz kápolna az Esztergom—Komárom környékén fejtett vörösmárványból épült, amelyet a magyar művészet úgyszólván a kezdetei óta használt. De a román és a gótikus stílus-korszakokban elsősorban sírköveket faragtak belőle, más figurális vagy dekoratív munkákat ritkábban. Mátyás király olasz építészeié az érdem, hogy ezt a gyönyörű márványanyagot építészeti célokra is felhasználták. A budai várpalota Mátyás-szárnyának a homlokzatát vörösmárvány ablakokkal, kapuzattal díszítették és a termekbe is vörösmárvány ajtókat meg kandallókat helyeztek el. A Bakócz kápolna mestere még tovább ment, nem csupán az egyes építészeti tagozatokat, részleteket faragta ki vörösmárványból, hanem egész belsejét ezzel a szép és nemes márványanyaggal boríttatta. Hallatlanul merész, de egyben igen szerencsés újítás volt ez, mely a kortársakat is lebilincselte. Utánzója is akadt: Füzér várában (Abaúj- Torna megye) „piros márványköves ház”76 volt, azaz nyilván vörösmárvány burkolatú terem. Füzér a Perényi birtokokhoz tartozott, ennek a családnak egyik tagja, Perényi Imre nádor (1504—1519) a Jagelló-korban a renaissance művészetet igen hathatósan pártfogolta. Nem lehetetlen, hogy éppen ő csináltatta Füzér várában a vörösmárvány termet. Később, 1517-ben Zsigmond lengyel király ugyancsak a Bakócz kápolna hatására jelentős szerepet szánt a magyar vörösmárványnak77 a Krakkóban építendő sírkápolnájában, az ún. Jagelló kápolnában. Ott azonban ez az anyag csupán a figurális részre szorítkozott, maga a kápolna homokkőből épült. A kétféle szín alkalmazása erős visszahajlás a quattrocento felfogása felé. Viszont a Bakócz kápolna anyag- és színegysége tisztára Cinquecento jellegű. A Bakócz kápolna dekoratív faragványai az építészeti tagolásokat hangsúlyozzák, illetve kísérik. Ehhez a feladatukhoz rendkívül illő ércszerűen kemény faragásuk. A belső kiképzés együtteséből elsősorban a cannelurás pilaszterek válnak ki. Ezeket címerdíszes korinthusi kapitellek (52—50., 77—83. kép) koronázzák. Jellemző rájuk, hogy az akanthus kehely- levelek sima, illetve kissé recés sarok-levelekből emelkednek ki. Ilyen pilaszter-fejeket Giuliano da Sangallo épületeiben találhatunk, Firenzében a S. Maria Maddalena dei Pazzi baloldali harmadik kápolnájában78 (138. kép), és a Santo Spirito sekrestyéjének az emeletén (137. kép). Az utóbbiakat Giovanni di Betto faragta 1490—92-ben.79 A Bakócz-címeres kapitellek feszes, kemény vonalvezetéséhez, éles metszésű akanthus-leveleihez mindkettő közel áll. A kápolna többi pilaszterfejei pedig lényegileg a Santo Spirito fentemlített pilaszter-fejét követik, de sokkal gazdagabb változatban. A keményen faragott akanthus-levelek közé helyezett játékos virágmotívumokra szintén van példa a Santo Spirito sekrestyéjében80, a kagylókra pedig a S. Maria Maddalena dei Pazzi jobboldali ötödik kápolnájában. A remek kapitellekhez illők a mély canneluráktól átszántott hatalmas pilasztertörzsek (75. kép), amelyek alacsony, de igen fejlett attikai lábazatokon (90. kép) nyugszanak. Tagolásuk klasszikusan szabályszerű: kettős plinthuson két torus között egy trochilus.81 Az ércszerű pilaszter-fejekkel kitűnő összhangban vannak a sarkok háromszögű mezeinek 3 Balogh Jolán: Bakócz kápolna 33
