Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna - Magyar Műemlékek (1955)
assignassetis”. Mivel az ország védelméhez ezekre a kincsekre sürgős szüksége van, meg- hagyja nékik „Fidelitatis itaque Vestre harum serie ex superabundant! sub gravissime indig- nationis nostre pena firmissime committimus et mandamus”, hogy haladéktalanul adják át „predictas universas res aureas et argenteas dicte Capelle integre et sine aliqua commuta- tione” Szaniszló prépostnak. Egyben ígéri, hogy a káptalant és a kápolnát ingatlan javak adományozásával kárpótolja. Az oklevél felzetén XVII. századi írás: „Jámbor fogatta ag eb állotta megh.” (Esztergom, aFőkáptalan magánlevéltára. Lad. 46. Fasc. 5. Nr. 11. — Közölve: Szántóffy 1867. 620—621.1. Dankó 1875. p. 13.) 1529. dec 31. Esztergom. S^anis^ló székesfehérvári prépost elismeri, hogy az esztergomi káptalantól átvette a Bakócz kápolna kincseit „Quod quia nos nonnullas Res et Bona aurea et argentea in Regestro Superinde confecto et manu nostra subscripto annotata ad valorem certe summe florenorum se extendentis ad Capellam Annunciationis Beatissime Virginis Marie per Reverendissimum condam dominum Thomam Cardinalem Archiepiscopum Strigoniensem ad latus meridionale dicte Ecclesie Strigoniensis constructam et per consequens Capitulum eisdem Ecclesie Strigoniensis spectantia et pertinentia iuxta Commissionem et mandata Regie Maiestatis Domini nostri Gratiosissimi ad manus nostras realiter et cum effectu accepimus.” Egyben biztosítja a káptalant, hogy ezeket addig nem adja át a királynak, amíg az írást nem ad a kárpótlásul adandó birtokjavakról. (Közölve: Szántóffy 1867. 674—675. 1.) (1529 vége vagy 1530 eleje.) Keltezetlen becslési* jegyzék** a Bakócz-kápolna kincseiről: Estimatio Rerum Aurearum capelle Calix Maior Marcharum sex Minus Loth III estimatus est vnacum Gemmis et Lapidibus pretiosis absque Labore ad .......................................... ff. 1335 C alix Minor ponderat absque Labore Marcas III .................................. fl. 210 D ue Ampulle Marcarum quinque estimate sunt vnacum Gemmis et Lapidibus ad ...................................................................................................... fl. 1200 Ponderatio Rerum Argenteriarum Duo candelabra Marcharum XI Loth IIII et vnaqueque Marcharum esti- mata ad flor. octo valent ..................................................................................... fl. 86 * Az arany-ezüst értékelése: raarca vagy marcha = az arany-ezüst súlymértéke; lotho (loth) = 1,16 márka = sémi uncia. A márkát többféleképpen számították. A budai márka 245’53779 grammnak felel meg. ( Hóman B.: Magyar pénztörténet. Budapest, 1916. 97. 1.). Az arany, illetve az ezüst finomsága szerint egy-egy márka ezüstnek vagy aranynak különböző lehetett az értéke forintban. A Bakócz kápolna kincs-jegyzékében az arany márkája 70 forinttal van számítva, az ezüst márkája pedig 6, 7, 8, illetve 10 forintjával. Pénznemek gyanánt az oklevelekben általában a márka, a forint és a dénár szerepel. (1 márka = 4 forint, 1 forint = 100 dénár). A pénz vásárlóerejére nézve tájékoztatásul néhány egykorú adatot közlünk. Buda város 1522-es árszabása szerint a hízott ökör ára 3 fr., a nagy hízott disznóé 1 fr, a szalonna fontja 1 dénár, a marhahús fontja 1 — 2 dénár, 2 db citrom 1 dénár, a szövetek singje 75 dénártól ment felfelé 4 forintig, a velencei bársony singje 2—5 forint, a nyest suba 25 fr., a báránybőr suba 1 forint, a lábbelik ára 12 dénártól ment felfele 40 dénárig, a dolmányé 16—32 dénár. Ugyanekkor a lapicidák hetibére 1 fr. 25 dénár, a kőműveseké 1 forint, a kőműves inasoké 50 dénár és ezenkívül még az élelem. Az ötvösök munkabére a feldolgozott ezüst márkája szerint 1 — 2—3 forint. (Kemény L.: Buda város árszabása II. Lajos korában. Tört. Tár. 1. 1889. 372—384. 1.). Werbőczy István 1514-es Tripartitumában pedig az ingó és ingatlan javak becslési értékét a következőképpen állapítja meg: kőből épült vár 100 márka (400 fr.), kéttornyos monostor-templom 50 márka, egytornyos templom 25 márka, nemesi telek 3 márka, jobbágytelek 1 márka, egy ekényi (aratrum) szántóföld 3 márka (1 aratrum = 150 jugera, 1 jugerum, azaz hold 72 X 12 királyi öl, 1 királyi öl 2,928 m, tehát 1 jugerum = 7366,84 négyszögméter), 1 ökör 1 márka, 4 disznó 1 márka, 1 kanca 1 márka. (Vö. Marczali H..- Enchiridion fontium históriáé Hunga- rorum. Budapest, 1901. p. 361 — 365.) ** A jegyzék szövegében a számjegyeket az eredetinek megfelelően római számjegyekkel közöljük, a végösszegeket azonban nyomdatechnikai nehézségek miatt feloldva, arab számjegyekkel. 82
