Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna - Magyar Műemlékek (1955)

legtökéletesebb megoldása tűnik fel, mely egykor relief-díszes bronzkupolájával minden más hasonló épületet túlszárnyalt. A magyar építészet szemszögéből tekintve pedig ez az első kupolás-centrális épület az országban — meg egyáltalán az Alpokon túl 179 — és hosszú ideig az egyetlen is minálunk, hiszen századok múlnak el, míg újra centrális épületet, kupolás templomot terveznek hazánkban. De még ennél is jelentősebb, hogy a hazai renaissance fejlődésének döntően fontos emléke. Hiszen magyar földön, magyar mecénás megrendelésére épült, jóllehet toszkán építész terve alapján és túlnyomórészt olasz-toszkán mesterek keze- munkájával, de éppen, mert itt helyben készült, felépítésének lokális előfeltételeivel, munkamenetével és hatásával szervesen beleépült a magyar művészet történetébe, sőt az ország történetébe is. Méltó folytatása volt Mátyás király budai palotájának. De míg az utóbbi a XV. század végén az 1470—80-as években a kora-renaissancenak, a quattrocentónak a stílusát képviselte hazánkban, addig a Bakócz kápolna a XVI. század elején a legelőrehaladottabb irányt, a tiszta cinquecentót, az érett renaissance-t.

43