Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna - Magyar Műemlékek (1955)
lapokkal volt kirakva. Már a legkorábbi források is megemlékeznek róla. Oláh Miklós (1536) így írja le: „hoc superne in orbem coarctatur et cupro inaurato concameretur, opus sane magnificum et preciosum.” Ursinus Velius (1527) arról is tudósít, hogy a bronzlapokat csodálatos vésések díszítették (summa laquearia laminis inauratis cum caelatura mirabili). Evlia Cselebi (1663) pedig így ír róla: „Zománcos kupolája vöröses rézzel épített magas kupola. A belépő ember elbámul rajta. Olyan mint egy rézserleg, amely belülről aranysodronnyal van fedve. Olyan művészi dolgok, mint a kupolában, egy dzsámiban sincsenek.” A tudós Bél Mátyás (1730) figyelmét is megragadta a rézkupola (cum cuprea atque turbinata supra abside). Ezeken az elszórt megjegyzéseken38 kívül két pontos leírás is maradt fenn a kupoláról. Az egyik az a névtelen és keltezetlen „Informatio”, mely feltehetőleg Széchenyi György prímás idejében készült 1687 táján, a másik Széless hasonlóképpen részletes feljegyzése 1759-ből. Az előbbi szakszerű, hiszen egyben restaurálási javaslatokat is tartalmaz, és nyilván szakembertől származik. E pontos leírás szerint a kupola két részből állt: az alsó nagy kupolából, mely 24 láb (7,58 m) magas, és a laternából, meg a rajta nyugvó kisebb kupolából, az utóbbi kettő együttesen 10 láb (3,16 m) magas. A kupola legbelső szerkezetét 24 gerincív37, -— melyek darabonként mintegy két mázsát (112 kg) nyomtak, — és több (valószínűleg öt), rézzel bevont erős vasabroncs alkotta. Ezek a kupola belsejét ‘négy zónára és mindegyik zónát 24 kisebb mezőre bontották. A négy zónában tehát összesen négyszer huszonnégy, azaz kilencvenhat bronzlap volt, tűzben aranyozott és ezüstözött domborművekkel: „in quibus incisa sunt varia mysteria vite Christi et Sanctorum imagines in igne deargentatae et deaura- tae, séd iám valde attritae, vixque apparentes”. A domborműves lapok egyenlő magasak voltak (3V2 láb = 110,60 cm), szélességük azonban zónák szerint változott: az elsőben 21/2 láb (79 cm), a másodikban 2 láb 4 hüvelyk (73,60 cm), a harmadikban és a negyedikben l1/i láb (47,40 cm). Az alsó nagy kupolán emelkedett a nyolcszögű laterna, sarkain nyolc kis talapzatra (columnulae) helyezett, 1 ölnyi(190 cm) magas, kettős oszlopocskákkal (columnulae), összesen tehát 16-tal, amelyeket újabb, kisebb rézkupola fedett. Ezen tűzben aranyozott rézgömb állott, rajta a hasonlóképpen tűzben aranyozott, rézzel bevont vaskereszttel, amelyet azonban a törökök megcsonkítottak „ne formám crucis habeat”. A gömb belső űrtartalma mintegy fertálymérő volt (quadrantem metretae = kb. 15.1.). A laterna nyolc oldalán, a kettős oszlopocskák között nyolc ablak nyílott, mindegyik kb. egy ölnyi (190 cm) magas, amelyeken keresztül pazar fény áradt a kupola aranyozott-ezüstözött bronz domborműveire és a vörösmárvány falakra. Az „Informatio” pontos leírásával megegyezik az 1683-as rajz (9. kép) és néhány metszet (Nypoort 1685. — 12. kép; Birkenstein 1689. — 13. kép), amelyek a kupolát ebben az eredeti állapotában mutatják be külső kupolafedésével és laternájával együtt. Különösen pontos az 1683-as rajz (9. kép), mely a kupola dobját is szemlélteti a kerek ablakokkal, amelyek belülről a lunetta-ablakoknak felelnek meg, a kápolna falán látható kerek ablak pedig a stallumok feletti kerek ablaknak. Ez a csodálatos kupola azonban akkor, amikor az „Informatio” kelt, erősen rongált állapotban volt. Az irat szerzője csupán 12 gerincívet, 3 abroncsot és 7 laterna oszlopocskát talált használhatónak. „Reliqua omnia refundi et reparari debent.” Vajon ebbe beleértette-e a bronzdomborműveket is, az nem világos. Ugyanekkor a nagy kupola külső fedésére azt javasolja, hogy a belső bronzlapokat kívülről fedjék be téglával, erre helyezzenek fából ácsolt boltozatot és ezt borítsák be bronzlapokkal. A restauráláshoz 80 mázsa (4480 kg) réz szükséges, ennek mázsája 20 forint (ugyanekkor a régi réz beváltási árát legkevesebb 25 forintra teszi), a réz megmunkálásának ára mázsánként 12 forint. Tehát a restaurálás bronzöntési munkálatai 2560 forintot tettek volna ki, amiből 2000 fr. visszatérült volna a régi bronz beváltásával. Mi valósult meg ebből a javaslatból, azt alig lehet ellenőrizni, és annál kevésbé, mert a kápolna tetőzete a Rákóczi-féle ostromkor (1706) újból 24
