Balogh Jolán: Az esztergomi Bakócz kápolna - Magyar Műemlékek (1955)

yy: Ismertetés Villányi könyvéről. Arch. Ért. U. F. XI. 1891. 370. 1.

ABakócz kápolna képe közölve: Vasárnapi Újság. XXXVIII. 1891. 5. sz. 68. 1.

DvihallyG.: Esztergom, sz. kir. város ismertetése. I. kiadás. Esztergom. 1892. 53—58. 1.; II. kiadás. Esztergom, 1912. 53—58. 1.

Villányi SHárom évtized Esztergom megye és város múltjából. 1684 —1714. Esztergom, 1892. 5. 1. (fedélzete elpusztult), 198. 1. (Rákóczi Tedeuma).

Kárás% L.: Peter Vischer magyarországi művei. Arch Ért. U, F. XIII. 1893, 288. 1. (A krakkói Jagelló kápolna bronzrácsa esztergomi mintára készült.)

Fittier K.: Az építészet. — Pallas Nagy Lexikona. VI. Budapest, 1894. 254. 1.

Gróh I.: Az esztergomi Bakacs kápolna eredetéről. Arch. Ért. U. F. XIV. 1894. 325— 331, 372. 1. (Nem Peruzzi műve. Valószínűleg toszkán eredetű mester építette.)

Némethy L.: Series parochiarum et parochorum Archi-Dioecesis Strigoniensis. Strigonii, 1894. p. 249.

Fraknói V.: A Hunyadiak és a Jagellók kora. Budapest, 1896. 592—593. 1. — A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi S. IV. köt. (Peruzzi, vagy valamelyik tanítványa építette. Talán Vincenzo da Ragusa is részt vett az építésben.)

Gerecse P.: Építészeti emlékek az ezredévi kiállításon. Arch. Ért. U. F. XVI. 1896. 243. 1.

Némethy F.: Egyházi vizsgálat Esztergom vármegyében 1701-ben. Magyar Sión. Űj sorozat. X. (XXXIV.) 1896. 579. 1. (Közli Palkovics György magyarnyelvű másolata után.)

Fasteiner Gy.: Építészeti emlékek a Dunántúlon. — Az Osztrák Magyar Monarchia írásban és képben. XIII. köt. Magyarország. IV. köt. Budapest, 1896. 140—142. 1.

Fasteiner Gy.: Magyar szobrászat. —Pallas Nagy Lexikona. XII. köt. Budapest, 1896.182.1.

FulszkyFMagyarország Archaeológiája. II. Budapest, 1897. 243—244. 1.

Csöbör B.: A történelmi kiállítás. — Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. Szerk. Matle- kovits S. V. köt. 1898. 40. 1.

Fittier K.: Építészet. — uo. 82. 1. (Firenzei építész tervezte), 91.1.

Gerecse P.: Szobrászati emlékek Magyarországon. — uo. 476. 1.

Gobi 0.: Szobrászati emlékek Magyarországon. Gerecze P. cikkének ismertetése. Arch. Ért. U. F. XIX. 1899. 68. 1.

Csöbör B.: Az esztergomi Bazilika. — III. Béla magyar király emlékezete. Szerk. Forster Gy. Budapest, 1900. 175., 176. 1.

Gerecze P.: Építészeti és szobrászati műemlékeink a Hunyadiak kora óta. — Magyar- ország történeti emlékei az 1896. évi ezredéves orsz. kiállításon. Szerk. Czobor B. — Szalay I. II. Budapest, 1902—-1903. 292. 1. (A kápolna 1508-ból, az oltár 1524-ből.)

Szalay L: A renaissance épületcsoport. — Uo. II. Budapest, 1902—1903. 286—287. 1.

Forster Gy.: Az esztergomi „Szép templom” főkapujának maradványai. — Magyarország Műemlékei. Szerk. Forster Gy. I. Budapest, 1905. 132. 1.

Myskovszky Fi.: A magyar képzőművészet története. Nagybánya, 1905. 56—57., 69. 1. (Peruzzi műve.)

Myskovszky E.: A magyar képzőművészet története. Budapest, 1906. 18. 1. — Tudományos Zsebkönyvtár. 196—198. sz.

Reinach S.: A művészet kistükre. Ford. Lázár B. I. kiadás. Budapest, 1906. 150. 1.; II. kiadás. Budapest, 1911. 150. 1.

Tóth Szabó P.: Szathmáry György prímás. Budapest, 1906. 245., 299—300. 1. (Szathmáry címere a damásdi vár megszerzésével kapcsolatban kerülhetett a kápolnába.)

Kabdebo Gy.: Az építészet története. III. Budapest, 1907. 96. 1. (1683-ban restaurálták. Építésze ismeretlen, az oltár Ferruccitól.)

122