Az esztergomi államilag engedélyezett és városilag segélyezett zeneiskola évkönyve az 1937-38. tanévről, I. évfolyam (1938)
8 kiderült, hogy az esztergomi közönség legendás érdeklődés- telensége — valóság. Egy ilyen ritkán összehozható művész- együttes sem volt képes az érdeklődésüket felkelteni. Legfeljebb, ha ötvenen voltak. Szinte márványtáblára kívánkozna ezen kis hősi csoport neveinek megörökítése, akik a hagyományokkal dacolva, mégis eljöttek. Az első és a harmadik hangversenyünkhöz a tanulóifjúság számára délutáni főpróbát tartottunk. Annak dacára, hogy ezekről a főpróbákról az összes iskolákat értesítettük, az érseki tanítónőképző intézet és a Széchenyi fiúinternátus kivételével nagyon gyenge volt az érdeklődés. Volt olyan intézet is, ahonnan nem engedtek el egyet sem. * * * A Zeneiskola igazgatója más vidéki zeneiskolák körülményeinek és vezetésének tanulmányozása, azok igazgatóival közös természetű ügyek megbeszélése, zenei kapcsolatok létesítése és tapasztalatok szerzése végett a következő városok zeneiskoláit látogatta meg: április 5-én Veszprém, 7-én Székesfehérvár, 27-én Tatatóváros és Komárom. Május 3-án Győr, 20-án Hatvan, 21-én Eger és június 8-án Gyöngyös. * * * Szeptember 1-én kezdődtek a beiratások. Szeptember 10-én kezdtük a tanévet. December 24-től jan. 2-ig bezárólag volt a karácsonyi, Április 10-től 18-ig bezárólag a húsvéti szünet. A tanév folyamán három tanári értekezletet tartottunk. Június 23-án volt az utolsó tanítási nap. Június 24-én d. e. 10—11-ig voltak a magán vizsgák és 11—'/2 2-ig, valamint d. u. ‘/a 4—'/26-ig az évzáró vizsgák. Vizsgabiztos volt Laurisin Miklós a Zeneművészeti Főiskola r. tanára. Június 29-én d. e. 11-kor ünnepélyes tanévzárás, bizo- nyitvánvkiosztás. * * * A tanév folyamán — hála Istennek — a tanári kar egy tagja sem volt komolyan beteg és más körülmény sem akadályozta őket működésükben, tehát egy tanórát sem mulasztottak.
