Az esztergomi államilag engedélyezett és városilag segélyezett zeneiskola évkönyve az 1937-38. tanévről, I. évfolyam (1938)

Az Í939—40. tanév történetéből.

Haladunk . . . Immár a harmadik tanévet fejeztük be szerencsésen, ha nem is minden zökkenéstől mentesen. Februárban az idei szokatlanul zord tél kényszerűéit ránk tíz napi szünetelést. Májusban pedig a katonaság vonult be az épületbe és két hétre igénybe véve nagyobbik tantermünket, nem kis fejtörést és zavart okozott a tanításunk menetében. Alighogy kivonultak és a zeneiskola menete a régi kerékvágásba zökkent, tíz nap múlva ismét elfoglalták az épületet, azaz a nagyobbik tantermet, igen nehéz helyzet elé állítva éppen a vizsgák előtt bennünket. Ezt természetesen nem szemrehányásként mondjuk, hanem csak azon óhajunk egy indokolásaként, hogy bár már egyszer olyan helyiségekben lehetnénk, ahonnan „a jégeső se ver ki“ bennünket.

* * *

Egyébként ugyanazt a két helyiséget kaptuk a várostól az elmúlt tanévben is — fűtéssel, világítással és kiszolgálással —, mint az előző két évben. Megkaptuk továbbá az idén is a közgyűlés által megszavazott évi 400 P városi hozzájárulást. A helyiségek és ezen hozzájárulás képezték a Zeneiskola Iétezhetésének alapját, amelyért úgy Glalz Gyula polgármester úrnak, mint a város képviselőtestületének e helyen is hálás köszönetiinket nyilvánítjuk.

Úgy értesültünk, hogy az eddig rendelkezésünkre bo- csájtott helyiségeket jövőben a város más célra fogja felhasználni, azonban Ígéretet kaptunk, hogy a Zeneiskola elhelyezéséről — még pedig véglegesebb keretek közé — továbbra is gondoskodni fog. Jól esik ez a velünk való törődés, amelyért — úgy érezzük — eddig is megszolgáltunk és ezentúl is kiérdemelni igyekszünk.