Az Esztergomi Állami Dobó Katalin Általános Leánygimnázium évkönyve az 1960-61 iskolai évről (1961)

Felszabadulásunk 15. évfordulójára 1944 őszén a szovjet hadsereg megkezdte a hitleri Harmadik Birodalom haderejének kiverését magyar földről. E hadműve­leteket a szovjet hadsereg ^kilencedik csapása” néven tart­ja számon a történetirás. A harcok közepette Esztergom vá­rosa kétszer cserélt gazdát, mig végül 1945 márciuséban a szovjet csapatok véglegesen kiűzték a németeket a városból. Az Esztergom körüli harcokban nagy szerepet játszott a dunai szovjet flotta is, Gyerzsávin gárdaezredes parancsnoksága alatt. A németek és nyilasok 1944-45 telén minden elképzelhető esz­közzel igyekeztek uralmukat fenntartani Esztergomban és kör­nyékén. Tervbevették a város intézményeinek és lakosságának nyugatra hurcolását és a város felégetését. Von Bode ezredes, német városparancsnok barbár terveinek megvalósít ás ára azon­ban - részben a felszabadító hadsereg gyors előrenyomulása, részben a lakosság, pl. az esztergomi repülőgépgyár munkásai­nak tiltakozása és szabotázsa miatt - nem került szerencsére sor. A sarokba szorított németek és az őket kiszolgáló nyila­sok kegyetlenül felléptek az ostrom hónapjaiban a haladó,füg­getlenségi érzelmű elemekkel szemben. Ekkor halt vértanúha­lált Berényi Zsigmond dr., a város köztiszteletben álló öreg tisztifőorvosa, akiről a felszabadulás után utcát neveztek el Esztergomban. A nyilas vérbiróságok számos olyan magyar honvédet, aki nem volt hajlandó továbbra is részt venni a cél­talan háborúban, mint katonaszökevényt halálra Ítélt, és ki­végeztetett. A halálos Ítéleteket a lakosság megfélemlítése céljából nemegyszer nyilvánosan hajtották végre. Napokon ke­resztül függött 1944 karácsonya körül egy szerencsétlen kivég­zett magyar honvéd holtteste az esztergomi Rákóezi-téren, a mai kenyérgyár mellett, egy.lámpaoszlopon. Gyakoriak voltak a razziák Esztergomban, hiszen nem egy üldözött húzódott meg a város falai között, igy Csorba Géza, a neves szobrászművész, dr. Jócsik Lajos közgazdász és mások. 1945 februárjában felszabadult Budapest, majd rövidesen az ország nyugati területeiről is kikergették a szovjet hadosz­tályok a nácikat. 1945. április 4-én a szovjet hadsereg fő­885/Sze

Next

/
Oldalképek
Tartalom