Lőrintzy Rezső: Az Esztergom sz. kir. Városi kórház viszonyainak ismertetése (1861)

14 őrködés nem volt, ki követelheti jelenleg a vissza ma­radt 4 forintot? ha csak szigorún vizsgáló lelkes bi­zottmány nem! ily körülmények közt természetesen nem lehetett tisztába jönni. Ezen rendetlen kezelés adott okot több rende­sen fizetni szokott testületek, és egyes egyének fájdal­mas megbántására, mert egy egyéntől, ki azonnal tar­tozását leróvja, tetszés szerint a már megfizetett dijt követelni 48 órai zálogolás fenyegetése mellett, ha nem is megbántásnak, de bizonyára kellemetlen és kí­méletlen alkalmatlankodásnak nevezhetni. Es mindezt miért? mert a kezelő pénztárnok, kinek hivatalánál fogva kötelessége nap nyugtával a főkönyvet nap­lójából kiegésziteni, azt elmulasztotta. Ezen helytelen és hanyag kezelésen a kórházi bizottmány mint már többször segíteni akarván, szi­gorúan meghagyta, hogy a pénzszedők jegyzőkönyvi számmal és névjegyzékkel vigyék ezentúl a pénzt a főhivatalokba, vagy a pénztárba, innen volt: hogy a mostani felügyelő egy kis könyvecskébe irta a be­szedett pénzt, és a kinek által adta, az nevét mint át­vevő aláírta. Végre igy sem sikerülvén a számadási tisztába jö­vet annál is inkább: mert 1856-ikévben Dr. Schwarczel Jósef megyei főorvos ur mint eddigi éveken, igy most is hasztalan sürgetvén a számadásokat, a tiszta száma­dási lehetetlenségre tuszkolt többi lanyha indokok közt, a sok jött ment utas vagyontalanságában, kik a kór­házat tönkre teszik a nélkül, hogy egy fillért fizetné­nek — akarták feltalálni, holott az általam most már sa­ját kezűleg vezetett hórház orvosi jegyzőkönyvemből minden krajczárt, melynek befolyni kelletett, ki írhat­tak volna. Látván az igazgató főorvos ur az akarato- san hanyagul kezelt eljárást, tüstént kívánt segiteni ezen kifogáson, és a nagy veszteséget kipótlandó, fo­

Next

/
Oldalképek
Tartalom