Lőrintzy Rezső: Az Esztergom sz. kir. Városi kórház viszonyainak ismertetése (1861)

14

őrködés nem volt, ki követelheti jelenleg a vissza maradt 4 forintot? ha csak szigorún vizsgáló lelkes bizottmány nem! ily körülmények közt természetesen nem lehetett tisztába jönni.

Ezen rendetlen kezelés adott okot több rendesen fizetni szokott testületek, és egyes egyének fájdalmas megbántására, mert egy egyéntől, ki azonnal tartozását leróvja, tetszés szerint a már megfizetett dijt követelni 48 órai zálogolás fenyegetése mellett, ha nem is megbántásnak, de bizonyára kellemetlen és kíméletlen alkalmatlankodásnak nevezhetni. Es mindezt miért? mert a kezelő pénztárnok, kinek hivatalánál fogva kötelessége nap nyugtával a főkönyvet naplójából kiegésziteni, azt elmulasztotta.

Ezen helytelen és hanyag kezelésen a kórházi bizottmány mint már többször segíteni akarván, szigorúan meghagyta, hogy a pénzszedők jegyzőkönyvi számmal és névjegyzékkel vigyék ezentúl a pénzt a főhivatalokba, vagy a pénztárba, innen volt: hogy a mostani felügyelő egy kis könyvecskébe irta a beszedett pénzt, és a kinek által adta, az nevét mint átvevő aláírta.

Végre igy sem sikerülvén a számadási tisztába jövet annál is inkább: mert 1856-ikévben Dr. Schwarczel Jósef megyei főorvos ur mint eddigi éveken, igy most is hasztalan sürgetvén a számadásokat, a tiszta számadási lehetetlenségre tuszkolt többi lanyha indokok közt, a sok jött ment utas vagyontalanságában, kik a kórházat tönkre teszik a nélkül, hogy egy fillért fizetnének — akarták feltalálni, holott az általam most már saját kezűleg vezetett hórház orvosi jegyzőkönyvemből minden krajczárt, melynek befolyni kelletett, ki írhattak volna. Látván az igazgató főorvos ur az akarato- san hanyagul kezelt eljárást, tüstént kívánt segiteni ezen kifogáson, és a nagy veszteséget kipótlandó, fo