Beliczay Gyula: Az Esztergom Kir. Városi önkéntes tűzoltóegylet huszonöt éves története (1894)
84 szolgáltassunk, másrészt pedig, hogy megörökítsünk oly részleteket is, a melyek az akkori kezdet nehézségeivel folytatott erős küzdelem miatt fel nem jegyeztethettek s csakis emlékezet után voltak összegyüjthetők. Mielőtt azonban ezen történeti elbeszélésünket befejezéséhez vezérelnénk, kötelességet vélünk teljesíteni, midőn záradékul még külön is megemlékezünk mindazon nagynevű jóltevőkről és kiváló vezérférfiakról, a kik a tűzoltó intézménynek lelkes pártolói és szószólói voltak. Ezek között elsősorban foglal helyet boldog emlékezetű Simor János bibornok herczegprimás, a ki az egyletet alakulásától kezdve egész halála napjáig minden alkalommal a legmelegebb pártfogásában részesítette. Elismerésre méltó jótékonyságot gyakoroltak még a méltóságos esztergomi főkáptalan, az esztergomi takarék- pénztár, a kereskedelmi és iparbank, a párkányi takarékpénztár, Frey Ferencz úgyis mint az általános magyar biztositó társaság vezér, ügynöke, a biztositó intézetek és az alapitó és pártoló tagoknak egész hosszú díszes sora. A kiváló szereplők között méltó helyet foglal el Kruplanicz Kálmán kir. tanácsos megyei alispán, a ki az egyletnek mint általán szeretett elnöke, öt évig állt az élén, ép a legválságosabb időkben, a mikor az egylet még a kezdet nehézségeivel küzdött s a létért való küzdelemben erős megpróbáltatásoknak volt kitéve. Az ő bölcs vezetése alatt s az egylet főparancsnokának buzgólkodása mellett, minden akadályok gondosan elháritattak, s a töretlen tűzoltó ösvény rögös utjai akként egyengettettek, hogy azokon az utókor most már sokkal kevesebb küzdelemmel bátran haladhat előre, a kitűzött magasztos czél felé.
